Gazdasági megpróbáltatások, közegészségügyi katasztrófák és háborús fenyegetések közt éljük az életünket. Nem nehéz kétségbe esni és minden hírben, minden változásban a világ végét látni. Hogyan maradhatunk mégis józanok és tájékozottak egy ilyen bonyolult világban?
Fontos az elején megemlíteni, hogy semmi sem új, ami miatt aggódik egy ember: mindig is voltak válságok, járványok és háborúk. Az időre, mint hullámzó tengerre tekintve le lehet írni ezeket a jelenségeket. Minden hullám után csend várható, de minden csendes időszakot kétségtelenül hullám szakít meg. Az egyetlen kérdés akkor, hogy milyen hosszúak a csendes időszakok.
A múlt ismerete meglepően nagy erővel ruház fel minket. Nemcsak a jelenhez vezető utat ismerhetjük meg, hanem a szabályszerűségeket megfigyelve, a jövőről is képet kapunk. Az emberi fajnak a fejlődése során számtalan akadállyal kellett szembenéznie. A Föld meghódítása annak felfedezésével kezdődött, amikor zord körülményekhez kellett alkalmazkodnunk, hogy életben maradjunk. Ezek a változások ma is megfigyelhetőek egyes népcsoportokban. Kicsit később, a mezőgazdaság kialakulásával újabb nehézségekbe ütköztünk, hiszen egy teljesen új életmódot kellett elsajátítanunk. A folyamat következő lépése a közösségek és így a civilizáció kialakulása volt. Emberek ezreit vezető urak kerültek hatalomra, kialakult az írás és a számolás. Újabb és újabb forradalmak követték egymást, mára felgyorsuló ütemben. Ezek a történések bonyolultnak tűnhetnek, de globálisan leírva érthetőek és segítenek megérteni, hogy kik is vagyunk mi.
A jelen ismerete szükséges a mindennapi életünkhöz. Tudni, hogy mi történik a külföldi és a hazai politikában nem csak a választások idején hasznos, hanem, a nemzetközileg összekötött világunkban, sok munkahelyet és munkalehetőséget is csak a megfelelő rálátással szerezhetünk. Ezért is folyamatos kihívást jelent, hogy az utóbbi néhány évben egyre nehezebb lett kiválogatni a hiteles forrásokat a számtalan kattintásvadász közül. Az álhírek és radikális mozgalmak elterjedése nem meglepő fejlemény, az internetes szólásszabadság és azon belül a közösségi médiában kialakuló buborékok természetes következménye. Sosem volt még ilyen könnyű csak a saját véleményünket visszahallani másoktól és elkerülni azokat, akik kicsit is megkérdőjeleznék azt. Vitathatatlan, hogy sok időt megspórolnak nekünk a digitális eszközeink, de a keresgélés az általuk létrehozott médiában visszafarag ebből az eredményből. Ezért fontos, hogy találjunk néhány biztos forrást, amiknek az olvasásával tájékozottabbak lehetünk.
A jövő ismerete nem lehetséges. Bárki is állítja, a jövőt nem lehet látni. Ha látni nem is, gondolkodni rajta mindenképpen lehet és érdemes is. A világpolitika ilyen szempontból kiszámíthatatlan, különösen a közelmúltban a globális békét feszegető fejleményekkel. A nemzetek gazdaságilag erősen függenek egymástól, már szinte egyetlen ország sem önellátó, ezért egy klasszikus, katonákkal vívott nagyméretű háború pénzügyileg kedvezőtlen. Természetesen, ez az állítás higgadt és átgondolt döntéseket feltételez. A technológiai fejlődést talán már jobban meg lehet jósolni. Egy olyan újabb forradalom küszöbén állunk a mesterséges intelligencia áttörésével, aminek a szelében sokan vitorlát tudnak majd nyitni. Egyes szokványos munkahelyek azonban lassan elavultnak látszanak. Forgatókönyv- és újságírók, programozók és sok más szakma válhat a közeljövőben szinte haszontalanná. Még nem tudjuk, hogy milyen szakmák keletkeznek, de számukat tekintve valószínűleg kevesebb lesz belőlük és nagyobb szakértelmet kívánnak majd. Ezért a legjobb, amivel fel tudunk készülni a jövőre, ha rugalmasak és az új ötletekre nyitottak maradunk.
Mezőgazdasági, tudományos és ipari forradalmak gyökeresen változtatták meg a világunkat, kényelmesebb és sokszor igazságosabb irányba terelve azt. Azonban a változás minden esetben fájdalmas volt, mert új értékeket kellett kialakítani. Ez manapság sincs másképp, ahogy a negyedik ipari forradalmat éljük, ezért el kell fogadni, hogy maga a változás kényelmetlen, de a gyümölcseit így érhetjük el.
A cikksorozat következő részeiben Yuval Noah Harari három könyvének áttekintésével mutatjuk be a fenti megállapítások kapcsán a szerző nézeteit, illetve azok kritikáját.
Források:
Múlt: Yuval Noah Harari: Sapiens: A Brief History of Humankind; Dvir Publishing House Ltd.; 2011
Jelen: Yuval Noah Harari: 21 Lessons for the 21st Century; Spiegel & Grau, Jonathan Cape; 2018
Jövő: Yuval Noah Harari: Homo Deus: A Brief History of Tomorrow; Harvill Secker; 2015
Mezőgazdasági forradalom
Tudományos forradalom
Ipari forradalom
