100 év után minden bizonnyal itt lenne az ideje, túllépni a vélt vagy valós Trianon-traumán, felülemelkedni a békediktátummal kapcsolatos vádaskodáson. Ideje meghaladni Trianon haragban, bele nem törődésben, az idealizált dicső múltba merengésben kimerülő kontraproduktív örökségét és helyette pozitív energiákkal megélni a „minden magyar felelős minden magyarért” összetartozás érzését..
Trianon nem csak azt a történelmi eseménysort szimbolizálja, amikor az első világháborúban nyertes felek a legyőzöttek meghallgatása nélkül rajzolták újra Európa térképét és szakítottak szét erőszakkal egy történelmi sorsközösséget. Identitásszimbólum is egyben, ami – reményeink szerint az egykori elkeseredettség helyett – egyre inkább a pozitív energiákra épül. Különösen igaz ez a Nemzeti összetartozás napjának 2010-es törvénybe iktatása óta. Ez a nap azóta a Kárpát-medencei magyarság ünnepévé vált alkalmat adva arra, hogy átbeszéljük közös ügyeinket, a XXI századi magyarság valóságát. Végül a Trianon szimbólumhoz szorosan kapcsolható ma már az anyaország 2010 után kibontakozó politikai gyakorlata is, minek következtében a határok feletti összetartozás valósággá vált. A korábban megvalósíthatatlannak tartott határokon átívelő gazdasági aktivitás foka jelentősen megnőtt, a személyek és a tőke áramlása megindult, a „határtalanul” program lehetőséget biztosít a az anyaországi és a határon túli magyarok rendszeres kapcsolattartására.
100 év alatt a június 4-i nap változatos utat járt be. A Horthy-rendszer egész legitimációját Trianon igazságtalanságainak orvoslására, a revíziós politikára építette. A szocializmus évtizedeiben tabuizálódott az egységes Kárpát-medencei magyar nemzeti tudat, a határon túli magyarság kérdése, mint ami veszélyezteti a szocialista blokk kohézióját. A rendszerváltás után nemcsak a történészek vetették tényfeltáró céllal magukat a témára, de a politikusok is. Trianon és a határon túli magyarok ügye nem egy esetben vált a pártok közötti küzdelem martalékává: emlékezzünk csak a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazásra.
Csak remélni tudjuk, hogy a 100. évfordulón a közép-európai történelmünkből fakadó súrlódásokat, a Trianon okozta személyes és családi tragédiákat, a nemzeti traumákat is képesek leszünk, ha nem is begyógyítani, de komoly lépéseket tenni egy egészségesebb nemzettudat irányába. Hogy megszabaduljunk múltunk bilincseitől, hogy ne legyen több Trianonunk.
A legfrisebb Trianonnal kapcsolatos történeti kutatások eredményeit összegezte a Magyarságkutató Intézet konferenciája. Az előadásokról készült videó itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=mpjkN63AI4c
