Saját életükben gyakran nem tudjuk megoldani a konfliktusainkat és rossz döntéseket hozunk, de amikor mások problémáiról hallunk, akkor sokkal világosabban látjuk, hogy mi lehet a helyes megoldás. Ismerős helyzet, ugye? Nem véletlen, hiszen ez egy annyira gyakori jelenség, hogy a szakértők már nevet is adtak neki, ez a Salamon paradoxona. Nézzük meg, hogy miért éppen erről a zsidó királyról nevezték el a problémát, mi okozhatja ezt az aszimmetriát a döntéshozatalban, és mit tehetünk azért, hogy a saját konfliktusainkat is annyira jól tudjuk kezelni, mintha nem is a mi életünkről lenne szó.
Salamon, Izrael királya, a Krisztus előtti 10. században uralkodott. Miután királlyá kenték, az álmában megjelent az Úr és megkérdezte, hogy mit szeretne mit adjon neki. Salamon válaszában bölcsességet kért, „hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között”. Salamon megkapta, amit kért és az egyik legbölcsebb királyként vonult be a történelembe, akinek uralkodása alatt a népe jólétben és békében élt, és a viszályos ügyekben mindig jó döntéseket hozott. A nevéhez fűződő egyik ilyen leghíresebb döntés az volt, amikor két asszony azért fordult hozzá, mert mindketten azt állították egy csecsemőről, hogy az övék. Salamon egy kardot hozatott, hogy kettévágassa a babát, mert úgy igazságos, majd annak az asszonynak ítélte a gyermeket, aki ekkor inkább lemondott róla, csak meg ne öljék.
Bármilyen frappáns és bölcs is volt a király, amikor mások konfliktusait kellett megoldania, a saját életében azonban számos rossz döntést hozott. Több száz pogány felesége és ágyasa volt, idős korára pedig a hitét is elhagyta. Fiának, a trónon őt követő Roboámnak, a nevelését elhanyagolta, aki az egyik legkegyetlenebb uralkodó lett a Bibliában.
Salamon tehát mások ügyeit illetően bölcsességet mutatott, de a saját életében már nem tudta ugyanezt a bölcsességet kamatoztatni, így lett ennek a jelenségnek a névadója.
A jelenséget két kutató, Grossmann és Kross, ismertette és nevezte el 2014-ben. Kutatásaik során két dolgot állapítottak meg. Az egyik, hogy sokkal bölcsebben tudunk gondolkodni és érvelni, amikor nem a saját, hanem mások problémáiról van szó. A másik megfigyelésük pedig az volt, hogy amikor sikerül eltávolodnunk az egónktól és/vagy a problémánktól, akkor sokkal értelmesebb döntéseket tudunk hozni. Meglátásuk szerint, amikor a saját problémáinkról van szó, akkor egyfajta beszűkülés tapasztalható. Az olyan bölcsnek számító technikák, mint a kompromisszum keresése, az igazság kutatása, vagy mások véleményének meghallgatása és elfogadása sokkal kisebb mértékben érvényesül, amikor mi magunk kerülünk konfliktushelyzetbe. Az e mögött meghúzódó pszichológiai okok még nem kerültek tisztázásra, de nagy valószínűséggel a hangulatunk és érzéseink komoly befolyással lehetnek a kognitív képességeinkre. Gondoljunk csak bele, ha egy ismerősünket megcsalják, vagy éppen elveszíti a munkáját, attól mi még józanul tudjuk látni a helyzetét, de ha ezek az események velünk történnek meg, akkor nem valószínű, hogy ugyanilyen bölcsen fogjuk a helyzetet értékelni.
Mit tehetünk tehát azért, hogy a saját életünkben adódó konfliktusokat is olyan jól tudjuk kezelni, mint amikor másoknak adunk tanácsot?
A megoldás a két kutató megfigyelésén alapszik. Minél inkább el tudunk távolodni magunktól, az egónktól, annál nagyobb az esélye, hogy objektíven fogjuk látni a konfliktushelyzetet, amiben vagyunk. Ezt az eltávolodást elérhetjük úgy, hogy úgy beszélünk magunkhoz, mintha mi lennénk egy pszichiáter és a tükörben lévő arc pedig a páciensünk. Akinek ez a megoldás túlságosan kínos, az próbálkozhat azzal, hogy leírja a problémáit, majd néhány nap múlva újraolvassa őket. Itt az idő adhat egy olyan távlatot, ami segíthet nekünk bölcsebben gondolkodni. A harmadik módszer szerint pedig keressünk valakit, aki hasonlít ránk és hasonló problémája van, és nézzük meg, hogy neki mit javasolnánk. Bár nincs két egyforma ember, így is el tudunk távolodni a problémától és képesek lehetünk azt objektíven látni és bölcsen megoldani.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Kapcsolódó anyagok:
Frontiers | The Psychological Mechanisms Underlying Solomon’s Paradox: Impact of Mood and Self-Transcendence (frontiersin.org)
The (Paradoxical) Wisdom of Solomon – Association for Psychological Science – APS
A szemlét készítette: Papp Gergely
