Japán hasonló problémákkal küzd mint Magyarország: a vidék lassan kezd elnéptelenedni, a fiatalok a nagyvárosokba költöznek, a falvakban pedig csak az inaktív idősek maradnak. Eközben a főváros és a nagyobb városok szinte elviselhetetlenül zsúfolttá válnak. A japán kormány most anyagi támogatással próbálja megfordítani, vagy legalább lelassítani ezt a trendet.
Japánban tizenkét város lakossága haladja meg az egymilliót, de hasonlóan Magyarországhoz, az ország vízfejű: Tokióban messze többen, közel tizenhárom millióan élnek, mint a többi nagyvárosban. A vidéken élők száma azonban folyamatosan csökken, mára mindössze a lakosság 8 százaléka él falusi környezetben.
Japán kormányok már régóta szeretnék megállítani ezt a trendet, de mostanáig hiába próbálkoztak. Idén azonban minden eddiginél komolyabb támogatást ígérnek azoknak, akik hajlandóak vidékre költözni. A mostani bejelentés szerint a családok gyerekenként 1 millió jent kapnak, az eddigi támogatásokon felül, így összességében egy család akár 5 millió jen támogatást is eltehet, ha elhagyja a fővárost, vagy annak agglomerációját. Ez körülbelül 15 millió forintnak megfelelő összeg.
Természetesen azt nem lehet eljátszani, hogy a nyárra vidékre költözünk, felvesszük a támogatást, aztán szépen lassan visszaszivárgunk a fővárosba, mert a kiutalt pénzösszeg komoly kötelmekkel is jár. Először is a családnak legalább öt éven át vidéken kell élnie, a család legalább egyik tagjának ott kell munkát vállalnia, vagy ott kell home office-ban dolgoznia, vagy az új lakhelyükön kell vállalkozást indítaniuk. Amennyiben ezeket a feltételeket nem tudják betartani, úgy a nagylelkű támogatást vissza kell fizetniük az államnak.
A pénzt a kormány és a helyi önkormányzatok felesben fizetik, abban a reményben, hogy a gyermekes családok új életet lehelnek az egyre inkább kihaló vidéki régiókba, miközben a kivándorlás segít a nyomasztóan zsúfolt nagyvárosok problémáin is. A lehetőség nem sok embert ragadott magával, igaz a támogatás is alacsonyabb volt eddig. 2019-ben 71 család, 2020-ban 290, míg tavaly 1184 család élt a támogatással. A megugró szám valószínűleg a távmunka elterjedésének és a koronavírus járványnak is köszönhető, de ez még mindig messze van a kormány által célként kitűzött 10 000 családtól.
Hogy kontextusba tudjuk helyezni a támogatás mértékét, megnéztük, hogy milyen árakon lehet lakáshoz jutni a fővárosban, illetve mennyibe kerül egy ház vidéken, persze mindez Japánban. A kutatás alapján arra a nem meglepő eredményre jutottunk, hogy hasonlóan Magyarországhoz, egy nem túl divatos faluban az ingatlanok ára, a természet közelsége ellenére, akár egy tizede is lehet egy fővárosi lakásnak.
A problémát azonban nem csak a túlzsúfolt városok, hanem az azokat körülvevő hatalmas agglomerációk is jelentik, amik így együttesen már hatalmas népességnek adnak otthont. Tokió lakossága 13 millió, de a környező településekkel együtt már 37 millió, ami Japán lakosságának a 30 százaléka. Dél Koreában, Szöulban és környékén lakik az ország fele, míg Kínában a Gyöngy-folyó deltájánál 100 millió ember él egy nagy tömbben (Hong Kong, Macau, stb.). Magyarországon is hasonló a helyzet, Budapesten és agglomerációjában lakik az ország egyharmada. Egyelőre nem látszik, hogy mitől lesznek a kevésbé divatos, lassan teljesen kihaló falvak újra gyerekzajtól hangosak.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
