A tudomány az elmúlt 400 évben elképesztő előrehaladást ért el, jelentősen meghosszabbítva és javítva életminőségünket. Azonban a tudomány imádata nem azonos a „szientizmussal”, ami azt a nézetet képviseli, hogy a tudományos módszer az egyetlen út az igazság megállapításához. A tudat problémája például rávilágít, hogy lehetnek korlátai annak, amit pusztán tudományos módszerekkel ismerhetünk meg.
A logikai pozitivizmus, amely a korai 20. században alakult ki, azt állította, hogy csak azok a mondatok értelmesek, amelyek igazságtartalma megfigyelések és kísérletek útján ellenőrizhető. Napjainkban ez a nézet önellentmondásossága miatt széles körben elutasított a filozófusok körében, hiszen a logikai pozitivizmus alapelvei sem ellenőrizhetők tudományosan.
Annak ellenére, hogy a szientizmus mély problémákkal küzd, a társadalom nagy része mégis elfogadja ezt a nézetet. A metafizikát, amely a valóság természetének tudományostól eltérő filozófiai vizsgálatát jelenti, sokan nem ismerik vagy félreértik.
Hogyan ismerhetjük fel a valóságot tudományon kívüli módon? A filozófiai elméleteket „empirikusan ekvivalensnek” tekintik, ami azt jelenti, hogy nem különböztethetők meg kísérlettel. Például a tudat filozófiája terén több eltérő nézet is létezik, amelyeket nem lehet kísérletileg eldönteni. Ezek között van a fizikalizmus, a panteizmus és a dualizmus. Filozófiai nézetek igazolásához gyakran a teória elméleti erényeire hivatkoznak, mint például az egyszerűségre, eleganciára és egységre.
A filozófia frusztráló lehet az egyetértés hiánya miatt, de ez igaz a tudomány számos területére is, mint például a történelemre vagy a közgazdaságtanra. Néhány kérdésben azonban van egyfajta mérsékelt konszenzus, például a szabad akarat témájában.
