A hosszú ideje tartó kijárási korlátozások, lezárások az időintervallummal párhuzamosan a társadalmi feszültségeket is növelik. Míg 2020-ban a vírusszkeptikusok, -relativizálók, illetve -tagadók artikulálták a véleményüket a tüntetéseken keresztül (bár ezek mellé nem kevés alaklommal rendszer- és/vagy elitellenes szélsőséges csoportok is csatlakoztak), addig 2021 elejére a korlátozások miatti erőszakos demonstrációk már az állampolgárok megélhetése, a politikai elit leváltása körül zajlottak. Érdekes módon ezek a zavargások nem azokban az országokban jelentek meg, ahol már egy éve lezárások, vészhelyzeti státus vagy különleges jogrend van érvényben. A megmozdulások fő színtere Európa lett és Spanyolországtól Svédországig, az Egyesült Királyságtól Magyarországig számos országban vonultak utcára az emberek, hogy kifejezzék ellenszenvüket az egyes kormányok által hozott intézkedésekkel vagy a lazító intézkedések hiányával szemben. Mint ahogy az már természetessé vált: a protestáló akciók megszervezésének fő színterévé a közösségi média vált. A legradikálisabb tüntetésekre Dániában és Hollandiában került sor, ahol az összeesküvés-elmélet hívők és a szélsőséges csoportok egyaránt reprezentálták magukat a hatósági szervekkel való összeütközések során. Ugyanakkor a kontinens többi országában sem nyugszanak a politikai extrémitás támogatói.
Németország
Az országban még a tavalyi év során kezdtek kibontakozni az ellenállás első jelei. Nyáron Berlinben tartottak több alkalommal is tüntetést, majd a Robert Koch Intézetnél történtek gyújtogatások, valamint a szintén koronavírus-kutatásokkal foglalkozó Leibniz Egyesületnél robbantottak. Querdenken 711 (jelentése kb.: dobozon kívül gondolkodni) nevű alapjaiban a QAnon elméletre és antiszemita szlogenekre támaszkodó és a Wiederstand 2020 (Ellenállás 2020) csoportok jelentenek egyre nagyobb veszélyt. Utóbbinak pártambíciói is vannak, de nem ők az egyetlenek, akik meg akarják lovagolni a társadalmi elégedetlenség hullámait. Az AfD (Alternative für Deutschland) szélsőjobboldali párt is kritizálja a németországi intézkedéseket és egyre nagyobb politikai bázist nyer a német kormány bírálataival. A korábbi iszlám ellenes jelszavak helyett most retorikájuk fő témái a járványügyi intézkedések lettek. A német biztonsági erők a washingtoni Capitolium megrohamozása után hasonló akcióktól tartanak, hiszen a nyáron során pár száz tüntető már a Reichstag épületét igyekezett megrohamozni, szerencsére sikertelenül. A szélsőséges csoportok mobilizációs tevékenysége igen hatásos és a tüntetők között gyakran fellelhetőek nemzetszocialista eszméket követő alakulatok, mint a Wolfsbrigade 44, de a futballista huligán ultrák is fellelhetőek az egyes tüntetéseken.
Dánia
Dániában februárban indultak meg a lezárás-ellenes mozgalmak. A tüntetések hátterében a magát Men in Black-nek (Emberek Feketében) nevező csoport áll. Követeléseik a kibontakozó „diktatúra”, valamint vakcinaútlevél ellen irányulnak. A feketeruhás csoportok országszerte több nagyvárosban is a tüntetések megszervezői voltak, több helyen összecsaptak a rendőrökkel, valamint Koppenhágában Mette Frederiksen miniszterelnököt szimbolizáló bábut felakasztottak és felgyújtottak.
Hollandia
A kijárási tilalom elleni fellépések Hollandiában öltöttek testet talán a legerőszakosabb formában és számos városban összetűzésbe kerültek az agresszív tüntetők a kivezényelt rendőrökkel. „Tűzijáték, dinamit, benzin, tégla” néven futott az a meghívó a közösségi üzenetküldő alkalmazásokban, amellyel cselekvésre sarkallták a holland állampolgárokat, hogy lépjenek fel a kormányzat szigorú intézkedései ellen. A főként fiatalokból álló „lázadók” a Great Reset (Nagy Újraindítás) elnevezésű konspirációs teória miatt vonultak az utcákra. A főként szélsőjobboldali elemeket felvonultató összeesküvés elmélet lényege, hogy a politikai és gazdasági elit a koronavírus pandémiát használja fel annak érdekében, hogy még gazdagabbak legyenek, a hétköznapi „kisemberek” pedig még szegényebbek lesznek a járvány után. Úgy látják, hogy az egyes társadalmakat mesterségesen formálják át az országok vezetői, s ezt nem tűrhetik tétlenül. Akár úgy is lehetne fogalmazna, hogy a QAnon-hívők ifjúsági tagozata ütötte fel fejét Európában, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban a QAnon-követők hasonló meggyőződéssel éltek Donald Trump volt elnök újraválasztását illetően, ahol az egykori vezető és támogatói a Great Awakening (Nagy Ébredés) keretében fogják eltörölni a háttérhatalmi elitet és egy új periódus veszi kezdetét az ország történetében. Visszatérve Hollandiára, az elemzők egy része szimplán úgy látja, hogy a tüntetők az elmúlt egy évben felgyülemlő frusztrációt, csalódottságot adják ki így magukból és nem mellesleg élvezik, hogy végre valamilyen adrenalin töltetet kap az életük, ezáltal ki tudnak lépni a sivár szürke hónapokból. Akárhogy is, a „békés” holland népet egy emberként sokkolta a napokon át tartotó összecsapás a tüntetők és a rendfenntartó szervek között, mivel nem csak az utcákon folytak a csatározások, hanem az emberek magántulajdona, üzletek, de még egy kórház is áldozatául esett a vandalizmusnak.
Magyarország
Hazánkban Gődény György, aki a „vírusrealisták” csoportjába sorolja magát kezdte el terjeszteni a lezárás-ellenes narratívát Facebook oldalán, később pedig a Normális Életet és az Adjátok vissza a normális életünket nevű Facebook-oldal és különböző alcsoportok révén értek el egyre több embert. A szkeptikus, valamint vírustagadó tartalmakat igen hevesen kezdte cenzúrázni a nagy kék közösségi média óriás, ezért számos hasonló néven jöttek létre újra és újra oldalak. Gődény aktivizmusa a járvány megkérdőjelezésétől elnyúlt egészen a fennálló alkotmányos rendszer, a politikai vezetés bírálatáig. A politikusokat (a kormánypártokat és az ellenzéket egyaránt) és a mainstream médiát hibáztatja a „víruspánik” miatt. Véleménye szerint a korlátozások alkotmányellenesek, a rendeletek segítségével félemlítik meg és a pénzbüntetések által lehetetlenítik el az embereket, letörve az ellenállás minden szárba szökkenését, sőt egyenesen „vírus-diktatúráról” beszél. Ennek nyomán tüntetést hirdettek 2020. szeptember 11-re, a Szabadság térre, amely keretében a „normális életért” tüntettek. Ezt az álláspontot nem csak ő egyedül hangoztatja: Seres Mária is hasonló nézeteket képvisel, akinek a neve a korábbi országgyűlési és európai parlamenti választások kapcsán lehet ismerős. Emlékezhetünk, hogy Seres 2014-ben Seres Mária Szövetségesei, Gődény 2018-ban Közös Nevező néven alapított pártot és indult a 2018-as parlamenti mandátumokért – mindkét politikai csoportosulás minimális számú voksot kapott és a közéleti kommunikáció a kamupártok kategóriájába sorolta őket. 2020 júniusában már a Normális Élet mozgalom már bejegyzett párt lett, de mellette a Vegyük vissza az életünket Facebook-csoport is aktív – amit szintén Gődény üzemeltet. A szeptemberi békés tüntetés után, február utolsó napjára, a Hősök terére szerveznek szintén Vegyük vissza az életünket! névvel megmozdulást. Az esemény leírásában a korlátozások, az „erőszakos oltások”, a kulturális és sporteseményeket hiányolók, valamint a megélhetésüket elvesztett szimpatizánsokat várják, de arról nem találni információt, hogy csak egy békés demonstrációról van szó, vagy esetleg a polgári engedetlenség keretében fognak tüntetni. Azonban nem csak az egykoron politikai ambíciókat dédelgető szereplők szervezkedtek a lezárásokat kifogásolva, hanem a magyarországi politikai paletta két szélsőséges eleme is. A nemzeti radikális Mi Hazánk Mozgalom jelenleg lezárásellenes pártként határozza meg magát. Dúró Dóra már január első napjaitól a lezárások eltörlését vagy legalábbis valamekkora lazítást szorgalmazó közösségi média bejegyzéseket tett közzé. Ezt az üzenetet konzisztensen közvetíti a párt, de leginkább az elnökhelyettesük az, aki kiemelten foglalkozik a témával. Az anti-lockdown spektrum másik végén az Ecsenyi Áron vezette Le az Adók 75%-ával Párt (korábban Levesbe az Adók 75%-ával, azaz LA75) sürgeti a minél előbbi újranyitást és a korlátozások eltörlését. A magát libertáriusnak identifikáló mikropárt 4.500 Facebook követőt tudhat maga mögött jelenleg, ehhez képest, az általuk kezdeményezett Tömeges Üzletnyitás mozgalomnak legalább háromszor ennyi követője van. A politikai szervezet január utolsó és február első napjaira meghirdetett lezárás-ellenes tüntetésére (és ezzel összehangolva tömeges üzletnyitásra buzdítva) a Hősök terén került sor, amelyen pár száz ember vett részt az ország minden szegletéből. A főként vendéglátó tulajdonosokat és a korlátozásokat megszüntetni kívánó résztvevőket magába foglaló esemény erőszakmentesen zajlott le. A járványügyi intézkedések miatt azonban tilos gyülekezést tartani – a vendéglátó üzlethelyiségekre pedig még szigorúbb kormányrendeletet hoztak meg – így a rendőrség intézkedésével fokozatosan szorították ki a tömeget a térről, majd véglegesen feloszlatták az eseményt. A rendezők azonban nem csak egy tiszavirág-életű kezdeményezést akartak véghez vinni, ezért március 13-ra hirdették meg az Unchain Europe! névre keresztelt újabb nyitási próbálkozást, amihez más országok partnermozgalmaival együtt kívánnak megvalósítani. Magyarországon Európa más országaival szemben, eddig erőszakmentesen, összetűzések és komolyabb hatósági fellépés nélkül zajlottak a lezárás-ellenes tüntetések. Azt viszont láthatjuk, hogy a pártok és mozgalmak elkezdték tematizálni a lezárások enyhítését vagy azok teljes feloldását. Az alacsony támogatottságú pártok után viszont a nagyobb ellenzéki pártok politikusai is foglalkozni kezdtek a témával: Soproni Tamás, a Momentum terézvárosi polgármestere, továbbá Ujhelyi István, az MSZP Európai Parlament képviselője is gyorsan beemelte az ellenzéki narratívába a korlátozott nyitások lehetőségét.
Bizonyos, hogy nyitás-nem nyitás diskurzus szintén egy mesterséges társadalmi törésvonalat hoz létre, csakúgy, mint a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos korábbi eljárások is, legyen szó tesztelésről, oltásokról, vagy akár magának a vírusnak a megítéléséről. A kormánypártok és a hatpárti ellenzéki összefogás, valamint a további ellenzéki pártok között egy újabb téma született meg, amivel a 2022-es kampányra ráfordulva alakíthatják a támogatói bázisukat. Habár a szekértáborokból nagy valószínűséggel nem lesznek képesek újabb szavazókat lefarigcsálni, a bizonytalan szavazók megnyerése az ilyen kérdések mentén dőlhet el.
Szitás Péter
Forrásjegyzék
AFP/Local: Hundreds protest Covid restrictions in Denmark. The Local. 2021.02.07.
Carlo Angerer: German intelligence warns Capitol riot, Covid lockdown fuel right-wing extremism. NBC News. 2021.02.08.
Giovana Fleck: Netherlands: What’s behind violent anti-lockdown riots? Aljazeera. 2021.01.27.
Jamie Dettmer: Violent German Far-Right Groups’ Recruitment Aided By Lockdown Frustrations. VOA News. 2021.01.19.
Katy Dartford: ‘We’ve had enough’: In France, Spain and Denmark, anti-lockdown protests continue. Euronews. 2021.01.31.
Sanne Derks, Ingrid Gercama: Netherlands: Anti-curfew riots shake Dutch society. Deutsche Welle. 2021.01.27.
