Donald Trump ellen jelenleg zajló eljárás könnyen visszafelé sülhet el, és megerősítheti a volt elnök álláspontját, miszerint „boszorkányüldözés” folyik ellene.
Egy hete ismertette a vádat egy New York-i ügyész, ami szerint a volt elnök 34 alkalommal hamisította meg a könyvelését annak érdekében, hogy a választási kampányban ne kerüljön hátrányba. Az ügy egészen 2015-ig nyúlik vissza, amikor Trump a választási kampány során megpróbálta a számára károsnak tűnő ügyeket eltussolni. A vád szerint a volt elnök a „catch and kill” stratégiát alkalmazta, azaz felkutatta és lefizetésekkel eltussolta azokat az ügyeket, amelyek rossz fényben tüntették volna fel (többnyire félrelépésekről van szó). Ezek a lefizetések, vagy „hallgatási pénzek” kifizetése önmagában nem minősülnek bűncselekményeknek, azonban a vád szerint a volt elnök az erre szánt összeget hamisan, jogászi díjként tüntette fel a könyvelésben (34 alkalommal). További csavar a történetben, hogy még ez is csak szabálysértésnek minősülne, azonban az ügyész a szabálysértést bűncselekményre változtatta, arra hivatkozva, hogy a hamis könyvelés célja egyéb jogsértések elkövetése volt, nevezetesen a választási törvények tudatos megszegése. A vád szerint tehát Trump azért hamisította meg a könyvelését, hogy azzal kijátssza a választási törvényeket.
Az elemzők többsége – mégpedig a lövészárok mindkét oldaláról – egyetért abban, hogy a szabálysértési eljárás megállná a helyét, de a büntetőjogi felelősségre vonást túlzottnak és nehezen bizonyíthatónak tartják. Az eljárás során ugyanis bizonyítani kellene, hogy Trump tudott ezekről az ügyekről és szándékosan szegte meg a választási szabályokat, hogy ezzel is a győzelmi esélyeit növelje. Eközben Trump könnyen védekezhet azzal, hogy az ügyeket azért tussolta el, mert a családját és magánéletét akarta megóvni a igaztalan támadásoktól.
Az ügy hatalmas nyilvánosságot kapott, mémként terjengtek azok a mesterséges intelligencia által előállított képek, amelyeken Trump letartóztatása látható, mostanra azonban egyre többen szkeptikusak, hogy ezek a vádak megállják-e a helyüket. Trump ellenfelei közül is sokan úgy gondolják már, hogy stratégiai hiba volt Trump ellen a jelenlegi eljárást elindítani, mert ez könnyen visszafele sülhet el. Amennyiben végül ejtik a vádakat, vagy visszaminősítik a vádat szabálysértésre, az egyértelműen Trump narratíváját fogja alátámasztani, és győztesként fogja elhagyni a tárgyalótermet.
Trump kritikusi úgy gondolják, hogy ez egy „jelentéktelen” ügy a többi nyomozáshoz képest, ami a volt elnök ellen zajlik. Az egyik nyomozás a floridai otthonában talált szigorúan bizalmas okmányok miatt indult, a másik a Capitolium ostromában játszott szerepét vizsgálja, a harmadik nyomozás pedig Georgia államban a szavazás végeredményének befolyásolására tett kísérlete miatt zajlik. Mindhárom ügy jóval komolyabb vádakat fogalmaz meg az elnökkel szemben, és bírálói szerint ezek az ügyek miatt kellene eljárás alá vonni. Sokan úgy fogalmaznak, hogy egy olyan „nagyvad” mint Donald Trump elejtéséhez, egyetlen, jól irányzott lövés kell, azaz egy könnyebben bizonyítható vád egy súlyosabb ügyben.
Ha végül tárgyalásra is kerülne a sor a jelenlegi ügyben, az valamikor a következő év elején lenne, pont amikor a Republikánus párt előválasztási versenye elindul. Annyi biztos, hogy az amerikai demokráciára nem fog túlságosan jó fényt vetni az, hogy az egyik esélyes induló és egyben volt elnök büntetőjogi eljárás alatt áll az elnöki kampány alatt.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Kapcsolódó anyagunk: Kik támogatták Donald Trump kampányát 2020-ban? – Barankovics Alapítvány
A szemlét készítette: Papp Gergely
