Kiöntjük a csecsemőt a fürdővízzel, állítja Matt Taibi cikkében. A szélsőséges tartalmak elleni harcban a nagy internetes cégek cenzúrájának egyre többször esnek áldozatul oktatási célú történelmi tartalmak is.
Ahogy nő a felhasználók száma a közösségi oldalakon, úgy tűnik egyre nehezebb feladatnak a megosztott tartalmak ellenőrzése. A Facebooknak naponta közel kétmilliárd aktív felhasználója van, az Instagramnak fél milliárd. A feltöltött képek és szövegek ellenőrzését képtelenség lenne emberi erővel megoldani, ezért a cégek algoritmusokat alkalmaznak a feladat ellátására. Az algoritmusok az egyértelmű kihágásokat, ilyen például gyermekpornográfia, erőszakos tartalmak, viszonylag jó arányban szűrik ki. Amikor azonban árnyaltabb különbségeket kellene észrevenni, a gépek gyakran hibáznak, és sok olyan tartalom is áldozatul esik, ami mögött semmilyen rossz szándék sem volt. A Youtube például a „három csapás” elvét alkalmazza, azaz, ha valaki a „közösségi irányelvekkel” ellentétes tartalmat közöl, azt először egy hétre, a második alkalommal két hétre függesztik fel, a harmadik „kihágás” után pedig véglegesen törlik a csatornát.
A „100 évvel ezelőtt” (100 years ago live) egy népszerű csatorna az Instagramon és a Twitteren. A csatorna készítőjének célja, hogy a 100 évvel ezelőtti eseményeket napi hírek formájában, a 21. századi média nyelvén mutassa be. A posztjai arra emlékeztetik az olvasót, hogy amit ma a régmúlt történelem poros tényeiként kezelünk, egykor ugyanolyan ismeretlen kimenetelű, az embereket bizonytalansággal és izgalommal eltöltő hírek voltak, mint amik manapság történnek velünk.
100 évvel és néhány nappal ezelőtt történt, hogy Németországban Hitlert választották meg a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt elnökének. A csatorna természetesen beszámolt az eseményről, hiszen az egy nagyon fontos pont volt a 20. század történelmében. A posztot azonban szinte azonnal eltávolították az oldalról, mert megszegte a „közösségi irányelveket”.
Mondani sem kell, hogy a poszt nem tett más, mint hogy történelmi tényeket közölt edukációs célzattal. A történelem oktatás célja, hogy a múlt eseményeinek megismerése által megpróbáljuk elkerülni a hasonló katasztrófákat a jövőben. A Holokauszt túlélői is abban hisznek, hogy a szörnyűségeket, amiken átestek nem elrejteni és elfedni kell, hanem bemutatni és emlékezni rájuk. A tech cégek a gyűlöletbeszéd, az erőszak és az összeesküvés elméletek elleni harcukban azonban úgy tűnik, hogy nem tesznek különbséget aközött, hogy valaki bizonyos nézetek népszerűsítése, vagy csak bemutatja az eseményeket.
A csatorna létrehozója szerint a tech cégek azért alkalmaznak ilyen szigorú és átfogó cenzúrát, hogy a hirdetési potenciáljukat megőrizzék. Mivel óriási költségeik lennének, ha embereket foglalkoztatnának erre a feladatra, ezért a korántsem tökéletes algoritmusok végzik el a munkát. Így azonban olyan tartalmak is sokszor cenzúrázva lesznek, amik olyan társadalmilag nagyon fontos feladatokat teljesítenek, mint az oktatás.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
