Rengeteg adat keletkezik nap, mint nap. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a naponta elküldött 300 milliárd e-mail, a napi 6 milliárd keresés a Google-on, vagy a Youtube-on naponta lejátszott 5 milliárd videó. Mindent összesítve, naponta 2,5 exabyte adat keletkezik a világban. 1 exabyte 1 milliárd gigabyte-tal egyenlő. Kicsit érzékletesebben, 1 exabyte adat az amerikai Kongresszusi Könyvtár (38 millió kötet) 3000 szerese. És ezt szorozzuk még meg 2,5-el. És ennyi adat keletkezik. Naponta.
Ez a szám pedig exponenciálisan növekszik. Minden egyes lájk, üzenet, kattintás, keresés, vásárlás egyre több adatot generál.
Ez a cikkszemle a Time magazinban megjelent cikk rövid összefoglalója. Az eredeti cikk egy újonnan megjelent könyv, a Data Literacy adaptációja.
Az adat olyan a 21. században, mint az előző évszázadok ipari korában az olaj volt. Ezért nagyon fontos, hogy az emberek megértsék, hogy mit ér az adat, mire lehet használni, és hogyan lehet azt értelmezni. Ezt nevezik adat-műveltségnek (data literacy).
Az adat-műveltségnek két fontos típusa van, hiszen adat is kétfajta van. Adat az az információ, ami felkerül az internetre és adat az is, amit a tech cégek gyűjtenek az internet felhasználókról.
Az adat-műveltség egyik típusa az adatok elemzésének és értelmezésének a képessége. Itt nem az adatelemzés legmagasabb szintjeiről beszélünk, az is elegendő lenne, ha az emberek többsége tisztában lenne a középiskolai oktatás statisztikai fejezetével. Ennek szemléltetésére itt egy aktuális példa: a járvány alatt, 24 000 beoltott ember is megfertőződött a vírussal és szorult kórházi ápolásra. Ez elsőre magas és sokkoló számnak tűnik, azonban, ha azt vesszük figyelembe, hogy ez mindössze 5000 beoltottból egyszer fordul elő (0,02%), akkor azt láthatjuk, hogy az egy egészen elenyésző szám, és az oltás közel 100 százalékosan hatékony.
Az adat-műveltség másik típusa arról szól, hogy fontos megérteni, hogy az adatgazdaság hogyan működik, a cégek hogyan hasznosítják az adatainkat és mennyit is érnek valójában a rólunk gyűjtött adatok.
A rólunk összegyűjtött adatokból tesznek szert sok milliárd dolláros profitra az olyan tech cégek, mint a Facebook, vagy a Google. Minden adat fontos, és ezek a cégek pedig szorgalmasan gyűjtögetik is ezeket az adatokat. Az adatgyűjtést alapvetően a következő célok motiválják:
1. A rólunk szerzett adatok alapján tudják úgy optimalizálni az elénk tárt tartalmakat, hogy mi minél több időt töltsünk a számítógép előtt.
2. A rólunk szerzett adatok abban is nagyon hasznosak, hogy azok alapján személyre tudják szabni a reklámokat, és így több terméket tudjanak nekünk eladni.
3. A rólunk szerzett adatokat el lehet adni harmadik félnek, hogy azok még több terméket adjanak el nekünk.
4. Az adatok alapján megpróbálják kiismerni a viselkedésünket, és minél pontosabb jóslatokat készíteni rólunk, természetesen azért, hogy még több terméket tudjanak eladni.
Minden percben, amit online töltünk, adatok kerülnek rólunk másokhoz, akik abból pénzt csinálnak.
Sajnos emberek tömegei egyszerűen nincsenek ennek tudatában. A kényelemért cserébe lemondtunk a magánéletünkről és a biztonságról. Ez pedig egy veszélyes csere, mert kitesz bennünket a manipulációnak, a félrevezetésnek, vagy akár bűncselekményeknek is. Nagyon fontos, hogy óvatosak legyünk és tudatosan kezeljük az adatainkat. Mindenki hozzáférést szeretne az adatainkhoz, de ezt ne adjuk meg nekik automatikusan. Egy étterem applikációnak például miért lehet szüksége arra, hogy hozzáférjen a kameránkhoz?
Fontos kiemelni, hogy az adatok ismerete nem csak egyéni szinten fontos, hanem az adatműveltség egy eszköz lehet a kezünkben, amivel a demokráciát és a társadalmunkat védhetjük meg.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
