Európa kétfrontos háborúba navigálta magát, amit képtelen lesz megnyerni, állítja egy francia elemző az unherd.com interjújában. Louis Gave szerint Európa az egyik fronton az oroszok ellen harcol, míg a másik fronton a klímaváltozást próbálja legyőzni.
Európa rögtön Ukrajna oldalára állt, amikor azt Oroszország megtámadta. Az Oroszország ellen bevezetett szankciókban Európa felmondta a hosszú távú szerződéseit az oroszokkal, így a kiszámíthatóan érkező és olcsó energia helyett drágán és nem kiszámíthatóan jutunk energiához. A drágán vásárolt energia megdrágítja az ipari termelést, a kiszámíthatatlanság pedig kedvezőtlen környezetet teremt a befektetőknek.
A pénzügyi szankciók, amikkel a Nyugat térdre akarja kényszeríteni Oroszországot, szintén elhibázottak, részben azért, mert a legtöbb európai országban az éves deficit és az államadósság is jóval magasabb, mint az kívánatos lenne. Ráadásul, szemben Biden amerikai elnök jóslatával, hogy az orosz valuta tönkremegy („ruble is reduced to rubble”) azt láthatjuk, hogy a rubel öt éve nem volt olyan erős, mint most.
Az elemző szerint a rossz európai döntések mögött a közösségi média nyomása és a „jóemberkedés” áll. A közösségi média szinte megköveteli a politikusoktól, hogy mindenre azonnal reagáljanak. Ahogy a felhasználók gyorsan kék-sárgára változtatták a profilképüket, úgy a vezetők is azt érezték, hogy gyorsan meg kell mutatniuk, hogy ők is a jó oldalon állnak, a döntéseik hosszú távú hatásaival azonban már nem foglalkoztak.
Ez önmagában még nem biztos, hogy krízist okozna, de Európa energiapolitikája az elmúlt 20 évben szintén rossz döntések sorozata volt. És itt jön képbe a másik front, amit Európa nyitott, nevezetesen a klímaváltozás elleni harc.
2000-ben a világ energiatermelésének a 86 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból (olaj, gáz, szén) származott. Ekkor Európa elhatározta, hogy meg kell menteni a Földet a klímaváltozástól. Ennek eredményeképpen minden pénz a megújuló energiaforrások fejlesztésébe ömlött. Az olajcégek azt tapasztalták, hogy nem csak nem támogatják őket, hanem egész egyszerűen az európai országok a versenytársaikat pénzelik, így emiatt – érhető okokból – nem került sor semmilyen komoly befektetésre és fejlesztésre a hagyományos energiaforrások piacán. Minden igyekezet ellenére azonban 21 évvel később azt láthatjuk, hogy a világ energiatermelésének 84 százaléka még mindig fosszilis tüzelőanyagokból történik.
A klímaváltozás elleni fronton tehát azt látjuk, hogy Európa bezáratta a szénerőműveit (a németek még az atomerőműveket is) és az erőforrásokat a megújuló energiahordozókba fektette, nem sok sikerrel egyelőre. Az oroszok elleni fronton pedig felrúgtuk az eddigi kiszámítható és olcsó energiabehozatalt, amihez most sokkal drágábban és kiszámíthatatlanabbul jutunk hozzá. Ez a kétfrontos háború, amit nem lehet megnyerni, ezért el kell dönteni, hogy ki ellen harcolunk.
Louis Gave szerint Európának három lehetősége van. Az első, hogy feladjuk a klíma-harcot. Ez azt jelentené, hogy újra beindítjuk a szénerőműveket, amikbe Ausztráliából és más távoli országokból hozunk szenet (eddig az is Oroszországból jött).
A második lehetőség egy kiegyezés lenne Oroszországgal, ami valószínűleg Kelet-Ukrajna Oroszországhoz csatolását jelentené. A harmadik opció pedig a jegyrendszer bevezetését jelentené, mert egyszerűen nem lesz elegendő energia. A jegyrendszerrel kapcsolatban sokféle elmélet kering, a francia elemző szerint ez valószínűleg a Covid lezárásokhoz hasonló intézkedéseket jelent majd.
A teljes interjút itt lehet meghallgatni.
A szemlét készítette: Papp Gergely
