2013-ban a CIA arra az aggasztó trendre figyelt fel, hogy az Afrikába és Európába utazó ügynökeit rendkívül gyorsan beazonosította a kínai titkosszolgálat. Ez szinte a megérkezésükkel egy időben, már az útlevélvizsgálat után megtörtént, és sokszor annyira nyíltan, mintha a kínai titkosszolgálat ezzel üzenni akart volna valamit, vagy legalábbis bosszút állni az addig nagyon sikeres amerikai hírszerzésen. A foreignpolicy.org-on háromrészes cikksorozat foglalkozott az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok és Kína között zajló titkosszolgálati háborúval. A cikkek több tucat, volt és jelenlegi amerikai titkosszolgálati tisztviselővel készített interjúkon alapulnak.
A 21. század első évtizedében rendkívül sikeres volt az amerikai titkosszolgálat Kínával szemben. Beépített ügynökei voltak a kínai hadseregben, az állampártban és a hírszerzésben. Ennek a sikeres működésnek két fő oka volt.
Először is, Kínában a korrupció a 21. század elején hatalmas méreteket öltött. Az egyre gyarapodó országban ekkor még a hivatalos átlagfizetés körülbelül 250 dollárnak felelt meg, de a hivatalnokok ennél igazából jóval többet tettek zsebre. Azokat a hivatalnokokat, akik nem vettek részt a korrupcióban bolondnak tartották, vagy egyszerűen kockázatot jelentettek a többi korrupt tisztviselő számára, hiszen akkoriban a kínai bürokrácián belül az előlépéshez többnyire megvesztegetésen keresztül vezetett az út. Komoly összegekről volt szó, de anyagiak tekintetében a CIA sem szenvedett hiányt, így számos ember pénzügyi támogatása révén olyan pozíciókba kerültek a beépített ügynökei, amikről korábban álmodni sem mertek volna. A fizetett ügynökei évente akár egymillió dollárt is megkerestek és gyermekeik külföldi, magas presztízsű intézményekben tanulását is fedezte a CIA.
Emellett, míg Kínában nehéz lett volna beszervezni embereket, ahogy az ázsiai ország nemzetközi jelenléte fokozatosan nőtt, úgy lett egyre több lehetőség a kínai hivatalnokokat az országon kívül megkörnyékezni. Ez elsősorban azokon a helyeken fordult elő, ahol Kína az Egy Övezet Egy Út programját akarta megvalósítani.
2010 körül azonban egy hiba csúszott abba az online kommunikációs rendszerbe, amin keresztül a CIA a beépített ügynökeivel kommunikált. Erre először az irániak jöttek rá, de valószínűleg megosztották az információt Pekinggel is, akik ennek segítségével 2010 és 2012 között rengeteg beépített ügynököt lepleztek le, akikre vagy börtön, vagy kivégzés várt.
A kínai vezetés azzal a helyzettel volt kénytelen szembesülni, hogy a kontrollálatlan korrupció hatalmas fenyegetést jelent mind a pártra, mind az országra. Felismerték, hogy a korrupció a külföldi riválisoknak lehetőséget biztosít, hogy beszivárogjanak és magas rangú pozíciókban legyenek ügynökeik. Ezzel párhuzamosan a párt megítélése folyamatosan romlott az országon belül, ahogy napról-napra derültek ki újabb korrupciós ügyek. Egyre inkább úgy látták, hogy a rezsim fenntartása érdekében muszáj felszámolni a korrupciót. Végül a párt vezetése 2012-ben indított egy anti-korrupciós kampányt, aminek során több százezer embert tartoztattak le. A párt hatalma megszilárdult, és innentől az USA hírszerzésének is nehezebb dolga lett.
A korrupció felszámolása csak az első lépés volt. A kínaiaknak meg kellett tanulni, hogy az új digitális világban, a nagy mennyiségű adat (big data) megszerzése és annak értelmezése az út a sikeres hírszerzéshez.
A 2010-es évek elején kínai hackerek a bangkoki repülőtér biometrikus (arcfelismerés stb.) adataihoz jutottak hozzá. Mindeközben a titkosszolgálat létrehozott egy szofisztikált nyomkövető rendszert, ami a repülőjáratokat és az utaslistákat figyelte. 2012-2013 körül a kínai titkosszolgálat bejutott az amerikai Office of Personnel Management szerverére is és 21 millió amerikai állami hivatalnok és családtagjainak a személyes adatait szerezte meg. Olyan fontos információkhoz jutottak hozzá, mint az érintettek egészségügyi, pénzügyi, munkaügyi adatai, illetve a titkosszolgálatok átvilágítási eljárásainak az eredményei, ami ezeknél még sokkal több és még érzékenyebb adatot jelentett. Ezek az információk és az utazási adatok összevetése után, életrajzi információk, szokatlan viselkedések és egyéb jelek alapján, a kínai hírszerzés sok amerikai kémet és ügynököt tudott beazonosítani. Ezen túlmenően felbecsülhetetlen értékű információt szereztek arról is, hogy milyen szempontok alapján válogatják az embereket az USA-ban a legérzékenyebb pozíciókba. Ez az akció vezetett az amerikaiak számára aggasztó, és a cikk elején említett trendhez, hogy az ügynökeiket egymás után azonosította be Kína.
Ez egy háromrészes sorozat első része. A második rész itt található.
Az eredeti cikk itt olvasható.
