A Barankovics István Alapítvány Tanári Kerekasztal létrehozásának gondolata éppen hét évvel ezelőtt, a 2012 novemberében megrendezett „Társadalmi és közéleti nevelés” konferenciánkon merült fel. A Kerekasztal profilját a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítéséhez tartozó témák alkotják. Kezdeményezésünk abból a felismerésből táplálkozott, hogy az iskola felnőtt szerepekre felkészítő funkciója korántsem olyan népszerű az oktatási rendszer szereplői körében, mint amennyire azt annak társadalmi jelentősége indokolná. Célunk olyan tevékenységek inspirálása, amelyek az iskola tudásközvetítő szerepe mellett erősítik a nevelő, értékközvetítő, állampolgári kompetenciafejlesztő elemeket, hozzájárulva ezzel a tanulók sikeres egyéni életútjának megalapozásához, a prosperáló közösségek megteremtéséhez, az állampolgári mentalitáskultúra formálásához. Munkánk eddigi eredményeit foglalja össze idén magyar és angol nyelven is napvilágot látott online kötetünk.
A Barankovics István Alapítvány Tanári Kerekasztalának munkáját összefoglaló kötet itt olvasható.
A Tanári Kerekasztal programjai diákoknak és pedagógusoknak egyaránt szólnak. Diákoknak készült a négy versenyciklust megért Online Demokrácia Activity (teddoda.hu), amelyben közel 500 érdeklődő tanuló mérhette össze játékos és kreatív formában képességeit. Pedagógus – diák tanuló közösségeket várunk idén indult DEMO DUO programunkba. Az elmúlt hét évben a pedagógusok számára 7 konferenciát szerveztünk, ahol a társadalmi és állampolgári nevelés különböző területeit állítottuk fókuszba.
A DEMO DUO Gyulán, 2019 nyarán
A jövő az iskolák és a pedagógusok kezében van
A jó gyakorlatok ösztönzését szolgálja a 2014 tavaszán indult „Így tanítom” pedagógusoknak szóló pályázat sorozat. Nagy örömünkre szolgált, hogy 2019 őszén ismét lehetőségünk nyílt az immár ötödik „Így tanítom” pályázati kiírással inspirálnunk új témák és innovatív módszertani megoldások megszületését és módszertani gyűjteményünkben való közreadását.
A módszertani kötetek itt olvashatók
Módszertani sorozatunk – hála az idei pályázóinknak – folytatódik. Ahogyan korábban, idén is van lehetőségünk van egy válogatást közreadni mostani pályázóink munkáiból.
Az „Így tanítom 5. pályázatra munkát benyújtó pedagógusok témaválasztásai (ahogyan az elmúlt évek munkái is) – mint cseppben a tenger – jelzik a népszerű és kevésbé preferált területeket. Utóbbiak ugyanis leginkább hiányukban vannak jelen. Már korábban is érzékeltük hogyan nyert fokozatosan polgárjogot évről-évre a környezetvédelem és a környezeti nevelés ügye az iskolai oktatásban. Idén is több pályamunka született a témában. Az ellenpólust az állampolgári nevelés, a fiatalok közéleti szerepekre való felkészítésének területei jelentik. Az elmúlt öt pályázati ciklusban mindvégig tapasztaltuk, hogy a hozzánk beküldött, immár 140 pályamunkának csupán 7-8%-a foglalkozott a szűkebb értelemben vett állampolgári szerepekre való felkészítéssel. Mindez annak ellenére van így, hogy a középfokú oktatás évről közel százezer, a politikai nagykorúság határát elérő első választó fiatalt bocsát útjára, vagy például a korábbi történelem tantárgy neve történelem és állampolgári ismeretekre módosult, s ma már elnevezésében is jelzi a terület kiemelt fontosságát. A jelenség mögött álló okok több irányba mutatnak. Ezek közül az egyik meghatározó problémának azt tartjuk, hogy a pedagógusok sem az alapszintű képzési folyamatban, sem pedig a pedagógus-továbbképzések rendszerében nem kapnak kellő támogatást az állampolgári témák feldolgozásához. Ha vetünk egy pillantást a 30 órás pedagógus továbbképzések rendszerére, vagy akár a pedagógus szakvizsgára felkészítő képzési kínálatra, azt tapasztalhatjuk, hogy csak elvétve szerepel köztük társadalomismereti, politikatudományi jellegű program. Történik mindez annak ellenére, hogy már az első Nemzeti Alaptanterv is tartalmazta a demokratikus kompetenciák fejlesztési követelményeit.
Idén két példát kaptunk a szűk értelemben vett állampolgári nevelés témakörében. Egy történelem és egy magyar szakos kolléga vállalkozott a totális diktatúrák jellemzőinek bemutatására, ami azért fontos, mert áttételesen segíti a demokrácia értékeinek tudatosítását. A tágabb értelemben vett állampolgári mentalitáskultúra formálását viszont egyre több pedagógus szorgalmazza. Kaptunk példát a pénzügyi tudatosságra nevelésre, több munka született az erkölcsi nevelés területén. Továbbra is hiányoznak viszont azok a témák, amelyek a jelenleg iskolapadban ülő Z generáció életvilágára, annak problémáira reflektálnak. A zaklatás és online zaklatás, vagy például az álhírek ellenei védekezésre való felkészítés, az influenszer jelenség kezelésének támogatása megítélésünk szerint nagyon is napirenden lévő szocializációs feladatai nemcsak a családnak, de az iskolának is. És akkor még nem beszéltünk azokról a változásokról, amit az információs társadalom további kibomlása a mesterséges intelligencia és a napirenden lévő negyedik ipari forradalom kiteljesedése fog okozni, amely a prognózisok szerint alapjaiban fogja megváltoztatni világunkat! Pedig jelenlegi tanítványainknak majd egy ilyen világban kell élnie és boldogulnia.
Az Így tanítom 5. pályázatunk eredményei
Örömmel tapasztaltuk, hogy idei pályázóinkból kifejezetten erős, többségében modern módszertani kultúrát képviselő mezőny állt össze. Ez korántsem könnyítette meg a zsűri munkáját, hiszen mindössze három díj kiosztására volt lehetőségünk, pedig sokkal többet kellett volna!
Íme a díjazottak:
1 díj: Dénesné Szak Andrea: Az érem két oldala című projektje (Hunyadi János Általános Iskola, Kaposmérő)
2. díj: Dr. Kánnainé Ivony Anna: Hazám e Föld című őszi projektje (Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola, Budapest)
3. díj: Kántor Péter: Korkép és kórkép – Egy mondat a zsarnokságról című óraterve. (Árpád Gimnázium, Tatabánya)
Fontosnak tartjuk, hogy abc sorrendben megemlítsük azoknak a pályázóknak a nevét is, akik kiemelkedő szakmai teljesítményük miatt szintén pályadíjat érdemeltek volna:
Bacsó Gizella: Ökológiai projektnap: Magyarország a „vizek országa”, Farmasi József: Pénz beszél, mindennapi pénzügyeink, Filep Otília: Együtt a víz nyomába!, Holopcev Péter: A XX. század – a lágerek évszáda, Dr. Laczkó Mária: Divat-stílus a közéletben és a nyelvben, Dr. Koncz Gábor: Biokémia konyhanyelven, Szekeres Márta: Hogyan laknak és játszanak a gyerekek még hagyományosan a világ más tájain?, Tánczos Krisztina: Erkölcsi értékekre nevelés Arany János művei alapján, Wiersumné Dr. Gyöngyösi Erika: Valószínűségi játékok.
A zsűri tagjai – Perjésiné Kiss Rita és Rácz Krisztina – valamint a magam nevében ezúton mondok köszönetet pályázatunk minden résztvevőjének és kötetünk szerzőinek, akik komoly tapasztalatokkal, kiváló szakmai múlttal és tudással felvértezett gyakorló pedagógusok. Mindazoknak, akik elhivatottságot és kalandvágyat éreznek arra, hogy a magyar közoktatás kevésbé kitaposott útjait járva innovatív megoldásaikkal hozzájáruljanak egy kreatívabb, és a tanulói kompetenciákat hatékonyabban fejlesztő rendszer kialakulásához. Mert ahogyan Ken Robinson fogalmazott a 2018-ban Magyarországon is megjelenő, nagy sikert arató „Kreatív iskolák” címet viselő könyvében: a világgazdaságot és a munkaerő piacot nem az érdekli, hogy az ember mit tud, hanem az, hogy ismeretei birtokában hogyan cselekszik. S tegyünk hozzá ehhez a vitathatatlan megállapításhoz még két gondolatot! Cselekvőképes tudás nem létezik kompetenciafejlesztés nélkül, ami viszont nem konvencionális módszertant feltételez. Az innováció és a közös tudásépítés korunk oktatásának tehát kulcskérdése. A Barankovics István Alapítvány Tanári Kerekasztalának meggyőződése továbbá az is, hogy minden hatékony cselekvés feltétele annak a közegnek az ismerete, amelyben az embernek élnie és boldogulnia kell. Ezért szorgalmazzuk a társadalmi kérdések tárgyalását az osztályteremben.
Kiss Mária Rita
A BIA Tanári Kerekasztal szakmai vezetője
