Az elmúlt két évtizedben majdnem megháromszorozódott az antidepresszáns szerek használata Európában. Furcsa módon a legtöbb ilyen szert az elvileg legboldogabb országokban (Skandinávia) és a legjobb adottságokkal rendelkező országokban (Mediterrán régió) szedik. A Covid alatt rengeteg romlott az emberek mentális egészsége.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent adatai szerint 2000-ben az európai polgárok körülbelül három százaléka szedett rendszeresen antidepresszánst, 2018-ra azonban ez a szám megközelítette a 8 százalékot. Ha közelebbről megvizsgáljuk az adatokat, akkor nagyon eltérő képet kapunk. Abban hasonlóak az európai országok, hogy az elmúlt 20 évben mindenhol növekedett a szerek használata, de az országok nem egyenlő szintről indultak és a növekedés mértéke is nagyon eltérő volt. Csehországban, Észtországban és Szlovákiában több mint ötszörös volt a növekedés, de fontos megjegyezni, hogy ezekben az országokban szedték a legkevesebb antidepresszáns gyógyszert a mérések elején. Az adatokat úgy is értelmezhetjük, hogy Kelet-Európa felzárkózott. Magyarország meglepő módon itt is kilóg a sorból, nálunk az elmúlt két évtizedben „csak” megduplázódott az antidepresszánsok használata. Nyugaton eleve több gyógyszert szedtek korábban, így a növekedés mértéke nem volt ilyen drámai, kivéve Portugáliát. A legtöbb antidepresszáns gyógyszert lakosságarányosan Izlandon, Portugáliában és az Egyesült Királyságban szedik, míg a lista legalján a balti államok és Magyarország található.
Antidepresszáns szerek és a boldogság
Érdekes kérdés, hogy van-e összefüggés az antidepresszáns szerek használata és a boldogság között. A boldogság mérésekor legtöbbször a Boldogságindex (World Happiness Report) kutatásra szoktak hivatkozni. A boldogság szót nem könnyű meghatározni, ezért a kutatás valószínűleg azt méri, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel. Nyilvánvalóan nagyon bonyolult kutatómunka és számítások állnak a háttérben, mégis a Boldogságindex hitelességét valamelyest megkérdőjelezik az antidepresszáns szerek használatáról kiadott adatok.
Meglepő módon az adatok azt mutatják, hogy a világ legboldogabb országaiban fogynak legjobban az antidepresszáns szerek. Izlandon használják a legtöbben az ilyen gyógyszereket egész Európában, pedig az ország rendre dobogós helyen végez a Boldogságindexen. Svédország szintén a világ legboldogabb országai közé tartozik, mégis itt a negyedik legmagasabb az antidepresszáns szerek fogyasztása Európában.
Kínzó kérdések
Ha cinikusan nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy minél több antidepresszánst szedünk, annál boldogabbak (elégedettebbek) leszünk. Ha azonban egy logikust választ keresünk erre a dilemmára, akkor jóval nehezebb dolgunk van és valószínűleg a következő kérdésekre kellene megtalálnunk a választ: Lehetséges mérni és össze lehet hasonlítani az emberek és országok boldogságát? Azért szednek több antidepresszánst bizonyos országokban, mert jobban elfogadott, könnyebben hozzáférhető és megfizethető, vagy tényleg annyival több embernek van komoly baja? Lehetséges, hogy Izland a világ negyedik legboldogabb országa, míg Magyarország csak a 69., mégis Izlandon ötször annyi ember érzi szükségét, hogy antidepresszáns gyógyszert szedjen? Indokolhatja a skandináv országok kiemelkedő gyógyszer használatát a féléves sötétség?
Mennyibe fáj ez?
Az antidepresszáns szerek forgalmazása hatalmas üzlet, ahogy arról már korábban írtunk. A költséget az országok (adófizetők) együtt állják a gyógyszeres terápiában résztvevőkkel. 2020-ban Németországban költötték a legtöbbet ilyen gyógyszerekre, közel 1 milliárd dollárt. A németeket két mediterrán ország, Spanyolország és Olaszország követi, közel fél milliárd dolláros költéssel. Ha az országok teljes gyógyszerfogyasztását nézzük, akkor az antidepresszáns szerek ennek a 2-3 százalékát teszik ki. Fontos megjegyezni, hogy itt csak antidepresszáns szerekről van szó, nyugtatók, altatók és egyéb mentális betegségekre kifejlesztett gyógyszerek nincsenek beleszámítva.
Covid hatása a lelkünkre
A cikkben említett számok legtöbbje még a koronavírus járvány kitörése előtti időkre vonatkozott. Az elmúlt két évben a helyzet sajnos még sokkal rosszabb lett. Az európai országokban a depressziósok száma megduplázódott, míg olyan országokban, mint Mexikó, ahol eddig szinte ismeretlen fogalom volt, hirtelen hatalmas méreteket öltött. A szorongásos betegségekről hasonlóan lesújtó adatok jelentek meg eddig. Néhány év még kell hozzá, hogy rendesen feldolgozzuk az adatokat (és a traumát), de annyi bizonyosan állítható, hogy komoly mentális egészségügyi krízis sújtja a kontinensünket.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Kapcsolódó anyagunk: Hogyan kovácsoltak tőkét a depresszióból – Barankovics Alapítvány
A szemlét készítette: Papp Gergely
