A hatóságoknak még nem sikerült az internetet megfelelően szabályozni, de a mesterséges intelligencia térnyerésével ez az elmaradás tovább nem halogatható. Jonathan Haidt, amerikai szociológus és Eric Schmidt, volt Google vezér egy közös cikkben tesz öt javaslatot arra, hogy milyen szabályokra lenne szükség ahhoz, hogy az hogy az online világban az emberek megbízhassanak egymásban, az algoritmusokban és abban a tartalomban, amivel találkoznak.
1. Minden egyes felhasználót (beleértve a robotokat is) azonosítani kell
Jelenleg a közösségi média oldalakon bárki regisztrálhat egy e-mail címmel, így maguknak a platformot biztosító cégeknek sincsen fogalmuk arról, hogy ki van egy-egy profil mögött. Mivel a felhasználók nem beazonosíthatóak, így mindenféle felelősség nélkül folytathatnak káros tevékenységeket. Legrosszabb esetben letiltják a profiljukat, de ők néhány perc múlva egy új e-mail címmel folytathatják ugyanazt. A szerzők szerint egy többlépcsős azonosításra (telefonszám, személyi igazolvány) lenne szükség, amit jó pár online cég (Uber, eBay) alkalmaz, hogy az ügyfeleik közötti bizalmat létrehozza. Hasonló módon fontos lenne, hogy a robotok (csetbotok) is be legyenek azonosítva, így a felhasználó tisztában lehet azzal, hogy egy profil mögött egy robot, vagy egy valós személy áll.
2. Meg kell jelölni a mesterséges intelligencia által készített tartalmat
Az MI egyre valósághűbb kép és hanganyagot tud már generálni. Hamarosan képtelenség lesz megkülönböztetni a hamis képet az igazitól. Ha az ilyen képek, videók, hanganyagok elterjednek, akkor annak beláthatatlan következménye lesz a politika világától (teljesen valósághű, lejárató anyagok) a magánéletünkig (deepfake szexfilmek). Az OpenAI már dolgozik egy olyan vízjelen, ami elárulja, ha egy szöveget a ChatGPT hozott létre. A hatóságoknak ezt kötelezővé kellene tenni minden mesterséges intelligencia által létrehozott tartalomra.
3. Vállaljanak több felelősséget a közösségi média oldalak
Az internet őskorában a közösségi oldalak passzív üzenőfalként működtek. Az idők során azonban, köszönhetően az egyre fejlettebb algoritmusoknak, profitszerzés céljábó és egyre átláthatatlanabb módon, elkezdték úgy manipulálni a felhasználókat, hogy azok minél több időt töltsenek az oldalon, és szinte függővé váljanak. Az elmúlt években számos tanulmány bebizonyította, hogy ez a gyakorlat mennyire ártalmas a fiatal felhasználókra. Ezért a káros gyakorlatért valamennyi felelősséget a közösségi oldalaknak is vállalniuk kell.
4. Emeljék fel 16 évre az internetes felnőttkor határát
Eredetileg ez lett volna az alsó korhatár a legtöbb platformon az online regisztrációhoz, de aztán a internetes cégek lobbijának köszönhetően levitték 13-ra. Ráadásul ezt sem kell betartani, hiszen elég ha azt állítjuk, hogy már elmúltunk 13. Ennek köszönhetően a közösségi oldalakon hemzsegnek a 10-11 éves fiatalok. Ez azért is veszélyes, mert pont ebben a korai serdülőkorban lehetnek a legrosszabb hatással a gyerekekre a közösségi média oldalak (Instagram, TikTok). A javaslat tehát az, hogy 16 év legyen az alsó korhatár a regisztrációhoz és ezt valóban tartassák be a cégek.
5. Legyen átlátható a tech cégek működése
Most csak a cégeknél dolgozó legfelsőbb vezetők vannak tisztában azzal, hogy hogyan működnek az algoritmusaik és ennek milyen hatásai lehetnek a felhasználókra. Kötelezni kell a cégeket, hogy kérésre tegyék elérhetővé a hatóságok számára ezeket az adatokat. A cégek is jobban „viselkednének” ha tudják, hogy a működésüket ellenőrzik.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Kapcsolódó anyagunk: Robot barát 2.0 – Barankovics Alapítvány
A mentális betegségek népszerűsége a közösségi médiában – Barankovics Alapítvány
2020 a Tiktok éve – Barankovics Alapítvány
A szemlét készítette: Papp Gergely
