Nagyon nehéz választás elé néz a török elnök, Recep Tayyip Erdogan, aki már kereken 20 éve van hatalmon. Az évek óta tartó 100 százalék körüli infláció és a néhány év alatt a felére gyengülő török líra miatt nagyot zuhant az életszínvonal az elmúlt években, ami meglátszik a török elnök népszerűségi mutatóin is. Erdogan ezért minden eszköz bevet, hogy hatalmon tudjon maradni.
A választás eredetileg júniusban lett volna, de a török elnök a napokban jelentette be, hogy előrébb hozta az időpontot május 14-re. A hivatalos indoklás szerint azért fontos megváltoztatni az időpontot, mert így többen tudják leadni a szavazatukat. A szakértők szerint azonban mindenféle számítgatások állnak a háttérben. Az új dátum egyrészt szimbolikus, mert 1950-ben, ugyanezen a napon tudta legyőzni a török jobboldal a köztársaságpártiakat, akik akkor már három évtizede vezették az országot. Erdogan a török jobboldal örökösének tartja magát, míg a köztársaságpártiak ma a legnagyobb ellenzéki erő, így a regnáló elnök abban bízik, hogy ez egy fontos üzenet lehet a konzervatív szavazóinak. A szimbolikus üzeneten túl a török elnök valószínűleg megpróbálja meglovagolni az elmúlt hónapokban tapasztalható népszerűség-növekedését, amit az olyan intézkedéseknek köszönhet, mint a korai nyugdíjba vonulás lehetősége, az állami alkalmazottak bérének növelése, és az infláció csökkenése. Továbbá a közelebbi dátum mellett szólhatott az is, hogy így az ellenzéknek kevesebb ideje marad a kampányra, Erdogan ugyanis már bejelentette az indulását, az ellenzéki összefogás azonban még nem nevezte meg a közös jelöltjét.
Az ellenzéki összefogás hat pártból áll, vannak köztük szekularisták, iszlamisták és nacionalisták is, és csak februárra ígérték, hogy bejelentik, hogy kit indítanak közösen az elnöki posztért. Az egyik nagy esélyes a jelöltségre Ekrem Immamoglu, Isztambul polgármestere. A polgármestert 2019-ben választották meg, de Erdogan pártja megtámadta az eredményt, választási csalásra hivatkozva. A megismételt választást aztán még sokkal nagyobb arányban nyerte meg az ellenzéki jelölt.
Amikor a választási bizottság úgy döntött, hogy meg kell ismételni a választást, Immamoglu idiótáknak nevezte őket, és három évvel később egy török bíróság eme megjegyzése miatt két év börtönre és a politikától való eltiltásra ítélte. Ez az ítélet nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem indulhat el a választáson, de megnehezíti az ellenzék helyzetét. Érdekes módon, amikor Erdogan két évtizeddel ezelőtt hatalomra került, akkor ő is hasonló helyzetben volt: ő is Isztambul polgármestere volt és őt is elítélte a bíróság. Erdogan egy pillanat alatt az állami igazságtalanság áldozatává vált a török közvélemény szemében, és meg is nyerte a választást.
Erdogan pártját egyedül az ultranacionalista MHP támogatja, akik jelenleg a koalíciós partnerük is, az ellenzéki oldalon pedig egy hat pártból álló szövetség áll. A két nagy blokk mellett a mérleg nyelve a kurd nemzeti kisebbséget képviselő párt, a HDP lehet, akik 10-15 százaléknyi szavazatot kaphatnak. Kurd politikusnak lenni Törökországban nem túl fényes karrierlehetőséggel kecsegtet. A párt karizmatikus vezetője, aki a kurdok mellett sok nagyvárosi törököt is meg tudott szólítani, már 7 évet ült börtönben terrorizmus vádjával. Hasonlóan jártak a párt megválasztott polgármesterei is. 23 kurd polgármestert távolítottak el a pozíciójukból röviddel a megválasztásuk után, és mindegyiküket a terrorizmus támogatásának vádjával tartoztatták le. Csoda, hogy a párt még létezik ilyen körülmények között, de valószínűleg már nem fogják megérni a mostani választásokat, mivel a török alkotmánybíróság a párt megszüntetését kezdeményezte.
A kurdok bár nagyon nem rajonganak Erdoganért, az ellenzéki pártokkal sincsenek túlságosan jóban. A török elnök valószínűleg úgy kalkulál, hogy ha nincs kurd párt, akkor a kurd szavazók nem fognak elmenni szavazni, ha azonban nem szűnik meg a DHP és megkapja a szavazatok 10 százalékát, akkor elképzelhető, hogy hajlandó lesz koalícióra lépni a jelenlegi ellenzékkel, hogy Erdogant elmozdítsák. A biztonság kedvéért akkor az a jobb, ha nincs kurd párt.
Erdogan tehát a következményekkel nem számolva hoz jóléti intézkedéseket a választások előtt, tologatja a választás időpontját és börtönbe záratja, vagy börtönnel fenyegeti az ellenfeleit. Kritikusai eddig is autokrata vezetőnek tartották, de a választás intézménye legalább lehetőséget adott az ellenzéknek, hogy legyőzzék, úgy is ha egyáltalán nem egyenlő feltételek mellett indultak. Sokan attól tartanak, hogy ha ezt a választást is Erdogan nyeri, nem valószínű, hogy még egyszer lehetőséget fog adni az ellenzéknek, hogy leváltsák.
A szemle az alábbi cikkek alapján készült:
Turkey’s Elections Are Not Just Turkey’s :: Gatestone Institute
Just a moment… (theintercept.com)
A szemlét készítette: Papp Gergely
