A természeti és a társadalmi világunk egyik meghatározó sajátossága a törvény, amely biztosítja a rendet az univerzumban. Érethető, hogy a filozófusokat intenzíven foglalkoztatja ez a téma. John Locke például a törvényeknek három típusát különböztette meg, úgy mint isteni, polgári és a hírnév törvényeit. A pozitivisták csak a természettudományos törvényeket tekintették valódi törvényeknek, míg Karl Popper azt hangsúlyozta, hogy a történelemben nincsenek természettudományos értelemben vett törvények. Először röviden írok a törvény mibenlétéről, majd számba veszem a törvények alaptípusait. A törvények közötti bonyolult viszonnyal – terjedelmi korlátok miatt – a következő cikkben foglalkozom.
- A törvényekről általában
A magyarban (és a legtöbb más európai nyelvben) a törvény fogalmát két értelemben is használják, hangsúlyozza Houranszky.
A törvény egyik jelentése a normativitásra utal, amely a morális és jogi törvényekben nyilvánul meg. A normatív törvények azokat a szabályokat rögzítik, amelyek az ember viselkedését szabályozzák pozitív vagy negatív módon. A törvények másik nagy csoportját a természeti törvények jelentik, amelyek leírják a természet viselkedését.
A normatív törvényeknek két olyan jellegzetességük van, amelyek alapján jól megkülönböztethetők a természeti törvényektől. Egyrészt a normatív törvényeket meg lehet szegni. Az állampolgárok normaszegő viselkedése önmagában is fontos társadalomelméleti kérdés. Durkheim által bevezetett anómia fogalma a társadalomban a normák meggyengülését jelenti. A természettörvények esetében ez a probléma fogalmilag kizárható.
Másrészt a normatív törvények így vagy úgy, de emberi alkotások, míg a természet törvényei az emberi szubjektumtól független sajátosságok. Például jogi törvényeket az erre felhatalmazott személy alkotja meg, legyen az egyetlen személy (pl. király) vagy egy gyülekezet (pl. parlament). Ha a törvényhozó úgy dönt, hogy a törvényt el akarja törölni vagy módosítani kívánja, ezt egy megfelelő eljárás keretében mindig megteheti, szuverenitása korlátlan. A gravitáció törvényét azonban egyetlen ember sem tudja megváltoztatni. A törvényalkotó szempontjából az erkölcsi törvények egy harmadik csoportba sorolhatók, hiszen azok hosszú társadalmi gyakorlat alatt fejlődnek ki.
Houronszky a természeti törvényekkel kapcsolatban számos kérdést elemez, úgy mint realizmus, antirealizmus, okság szabályszerűség, szükségszerűség, véletlen stb. Terjedelmi korlátok miatt csak a „kivétel” és a „felfedezés” problémáját érintem. A természeti törvény, pontosabban a matematikai, fizika, csillagászat törvényei nem ismerik a kivétel fogalmát. Ez nemcsak az oksági, hanem a tömegjelenségek közötti sztochasztikus összefüggésekre is igaz. Mivel a természettörvények minden körülmények között érvényesülnek, ezért senki sem dönthet úgy, hogy kivonja a magát a természeti törvény hatálya alól. Nem dönthetünk úgy, hogy ránk nem érvényes a gravitáció vagy éppen a termodinamika törvényei. Ez persze nem zárja ki, hogy a különböző természetörvények által nyújtott lehetőséget kihasználva korábban nem létező szerkezeteket (pl. léghajót, repülőt, helikoptert) építsünk.
A természeti törvények másik fontos sajátossága, hogy felfedezzük őket. A természet törvényei létezhetnek anélkül, hogy mi emberek léteznénk, vagy még általánosabban, hogy létezne olyan lény (marslakó vagy intelligens robot), amely képes lenne a világ megismerésére. Röviden, a természeti törvények objektívek.
- Vallási törvények
A törvényeknek egy külön osztályát jelentik az Isten törvényei, amelyek nemcsak a szent könyvekben megfogalmazott vallási tételeket, hanem egy szélesebb értelmezés szerint a természettörvényeket (natural law) is magába foglalja. A vallási törvények (religious law) az embernek az isten és embertársai iránti kötelezettségeit fejezik ki. Egy vallásos közösségben a vallási törvények rendkívüli erővel rendelkeznek, hiszen a vallási érzések és megfontolások is a törvények betartását írják elő.
A vallási törvények egyidejűleg hordozzák a törvény minden fontos sajátosságát. Például az a tézis, hogy Isten az embert „férfinak és nőnek teremtette” (Ter 1,27) egyszerre tekinthető természeti, morális és társadalmi törvénynek, továbbá leíró és normatív szabálynak. A judaizmus és a kereszténység alapját jelentő Tízparancsolat szintén egyidejűleg tekinthető vallási, morális és társadalmi törvénykönyvnek. A szekularizálódó világban az ősi, de egységes vallási törvények felbomlottak és a törvényeknek különböző osztályai és típusai alakultak ki. Vegyük ezeket számba!
- A természeti törvények
„A természet könyve a matematika nyelvén íródott, és a betűi nem mások, mint háromszögek, körök és más geometriai alakzatok.”- írja Galilei. A természeti törvények (scientific law vagy laws of nature) a természet különböző mennyiségei közötti összefüggéseket matematikai formában írják le. Például az általános tömegvonzás törvénye szerint bármely két test kölcsönösen vonzóerőt fejt ki egymásra, amely erő nagysága egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével. A természeti törvények nemcsak leírják a természeti folyamatokat, hanem előrejelzéseket is képesek adni.
Továbbá a természeti törvények nemcsak a természetre vonatkoznak, hanem az ember és a társadalom természeti aspektusaira is. Például a termodinamika törvényei nemcsak a fizikai rendszerekre és folyamatokra érvényesek, hanem minden anyagi rendszerre, így a társadalomra és gazdaságra is.
A természeti törvényeknek fontos alosztályai vannak. Az egyik osztályt a deduktív-nomológikus törvények jelentik, ennek legismertebb példái a fizika univerzális törvényei. Ezzel szemben a biológiában inkább csak induktív általánosításokról beszélhetünk. Természetesen a biológiai rendszerekre is érvényesek a fizika (pl. termodinamika) univerzális törvényei, de nincsenek speciálisan biológiai törvények, csak biológiai szabályok (biological rules). Ilyen például az Allen-szabály, amely szerint a hideg éghajlaton élő állatok esetében a felszín–térfogat arány kisebb, mint a meleg éghajlaton élő állatok esetében.
A fizika univerzális törvényei és a biológiai szabályszerűségei közötti különbséget sokféleképpen lehet magyarázni. Popper a biológiai evolúció történeti és egyedi jellegét hangsúlyozza. Bármilyen jelentős különbségek is vannak a fizika törvényei és a biológia szabályszerűségei között az objektivitás mindkettőre jellemző.
- Leíró társadalmi törvények
A társadalmi törvényeknek egy speciális esetét jelentik a leíró jellegű társadalmi törvények. Ezek a törvények sok szempontból úgy funkcionálnak, mint a természeti törvények, azzal a fontos különbséggel, hogy az emberi tudaton keresztül fejtik ki a hatásukat. Erre jó példa a kereslet törvénye (law of demand), amely azt mondja ki, hogy egy normál jószágból csökkenő árak mellett többet, míg növekvő árak mellett kevesebbet vásárolnak az emberek.
E törvény nem szóltja fel a vevőt semmire sem, azaz nincs normatív tartalma, pusztán felismer egy összefüggést a fogyasztók viselkedésében. Ez a törvény akkor is kifejti a hatását, ha az emberek semmit sem hallottak a kereslet törvényéről. Ugyanakkor a társadalmi törvények, éppen azért mert tudatos döntések állnak mögötte rendkívüli esetekben módosulhatnak. Például valamilyen áru vagy cég bojkottja megváltoztatja a kereslet törvényét.
- Erkölcsi törvények
Az erkölcsi törvény (moral law) az embert felszólítja valaminek a megtételére vagy elkerülésére. Ezért az erkölcsi törvények mindig preskriptív (előíró) jellegűek. Az erkölcsi törvények normativitása származhat vallási vagy szekuláris megfontolásokból. Például a ne ölj parancs épülhet vallási és szekuláris megfontolásokra is. A vallási alap nyilvánvalóan sokkal erősebb „kell”-t biztosít, mint a szekuláris alap, ugyanakkor az erkölcsi törvények rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a világ változásaihoz.
A szekuláris jellegű erkölcsi törvények esetében szükséges valamilyen világi alap, amelyből származtathatók. Az erkölcsösség alapja Rousseau szerint a jóakaró önszeretet, Hume esetében a morális érzék, míg Kant szerint az autonómia.
Kant szerint csak az cselekszik morális értelemben felelősen, aki azokat az alapelveket követi, amelyek az autonóm akaratból származnak. Az erkölcsi törvény fontos sajátossága, hogy az embert belülről (lelkiismeret alapján) ösztönzi a jó megtételére és a rossz kerülésére, ezért föltételezi a cselekvő szabad akaratát és racionalitását, mellyel magáévá teszi az erkölcsi törvényben foglaltakat.
- Jogi törvények
Az állam a jog törvényeit (law) jogszabályokban rögzíti és megsértését bünteti. Ezért a jogszabályban rögzített törvény külsőleg is kényszeríti az embert, azaz a cselekvő akarata ellenére is tud érvényesülni. Az első írásos törvények Hammurapi (Kr.e 1750) nevéhez fűződnek.
A modern társadalmaknak szekuláris alapon kell normatív jellegű jogi törvényeket alkotni. Ennek eszmei alapját a népszuverenitás elve jelenti, amelyet Rousseau fogalmazott meg. A francia szerző véleményével szemben a nép a szuverenitását nem közvetlenül, hanem képviselőkön keresztül gyakorolja.
A jogszabályokban rögzített törvények nem egyenlők, hanem hierarchikusan elrendezettek. A magyar gyakorlatban sarkalatos törvénynek nevezzük azokat a törvényeket, amelyeket az Országgyűlés csak kétharmados többséggel alkothat módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül. A jogszabályok hierarchiájában legfelül áll az alkotmány vagyis az alaptörvény, amelynek módosításához szintén minősített többségre van szükség.
Tóth I. János
Irodalom
Huoranszki Ferenc (2001): Modern metafizika. Osiris Kiadó, Budapest.
Boros Gábor (szerk. 2007): Filozófia. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Wikipedia: Biological rules; Law; Law (principle); Law of demand; Moral law;
Nural law; Religious law; Scientific law; Törvény (jogszabály).
