Isten létét ugyan nem, de a vallások által kialakított gyakorlatok, szokások és rituálék pozitív hatásait az emberi pszichére sikerült tudományosan bizonyítani.
Amikor a vallásról és a tudományokról beszélünk, akkor azt gondoljuk, hogy két egymással teljesen szembenálló területről van szó. És valóban, a vallási fanatikusok úgy gondolják, hogy az igazság egyedül Istentől és a szent szövegekből származik, míg a másik oldalon, az új ateisták úgy gondolják, hogy a vallások csupán buta babonák és hiedelmek, amik megfertőzik az ember agyát.
A két terület szintézisére tett kísérletet egy amerikai pszichiáter, Dave Desteno az „Így működik Isten” (How God works) című könyvében. Desteno úgy gondolja, hogy a vallások teológiai részét nem lehet tudományosan vizsgálni, de a világvallások gyakorlatait és rituáléit, amik évszázados tapasztalatokon alapulnak, igen. Kutatásai eredményeiképpen Desteno úgy látja, hogy ezek a rituálék és vallási előírások jótékony hatással vannak az emberi pszichére.
Az egyik legtöbbet kutatott vallási gyakorlat a meditáció. Ez részben annak köszönhető, hogy a dalai láma nagyon nyitott, sőt támogatja a gyakorlat tudományos vizsgálatát, de kognitív idegorvosok is már régóta vizsgálják a meditáció hatását az emberi pszichére. Emellett talán a meditáció az a vallási gyakorlat, ami a legnagyobb teret hódított a szekuláris világban. Az elmúlt évtizedekben sorra jöttek ki olyan kutatások, amik a meditáció pozitív hatásait bizonyították. A rendszeres gyakorlás hatására az agy szerkezete megváltozott, a memória és koncentrálóképesség pedig jelentősen javult. A buddhista szerzetesek elismerik a gyakorlat jótékony hatásait, de azt állítják, hogy a meditáció fő célja nem ez. A meditáció igazi célja az érző lények szenvedéseinek a csökkentése együttérzés által.
Desteno könyve elválasztja a gyakorlatokat az eredeti kontextusától, és kizárólag önmagában figyeli meg azokat. A szerző elismeri, hogy a vallás sokkal összetettebb és több rétegből felépülő rendszer, de a kutatásai így is azt bizonyították, hogy a gyakorlatok önmagukban is hatékonyak.
Egy másik példa a rituálék pozitív hatására a keresztény vallásban a rózsafüzér imádság, amikor bizonyos imákat meghatározott számban és sorrendben mondunk egymás után. Ha a spirituális tartalmától eltekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy az imádságnak fiziológiai hatásai is vannak. Az imádkozás során a szívritmus lelassul, és az imádkozó egy nyugodtabb állapotba kerül.
Hasonló módon pozitív hatásai vannak a zsidó vallásban a gyászolás szertartásának, a síva ülésének. A kutatások bebizonyították, hogy az előírt rituálék sokat segítenek a fájdalom csökkentésében és abban, hogy gyászolók könnyebben fel tudják dolgozni a veszteségüket és tovább tudjanak lépni. A hétnapos gyász egyik előírása, hogy a gyászolóknak az otthonukban alacsonyan, vagy a földön kell ülniük, ami hosszú távon egy kényelmetlen pozíció. Amikor látogatók érkeznek, akkor felállnak, és egy pillanatra elmúlik a derékban, hátban kialakult kényelmetlen érzés. A kellemetlen érzés beállta, majd annak elmúlása segít a gyászolóknak, hogy kizökkenjenek a gyász okozta negatív gondolatai spirálból.
Egy másik előírás, hogy a gyász alatt a tükröket le kell takarni a lakásban. A tükrök szerepe az érzelmek felnagyításában szintén tudományosan bizonyított tétel. Amikor az ember egy tükörben nézi magát, akkor felerősödnek az érzelmei, ezért a gyász alatt jobb, ha nem nézünk tükörbe.
Ez egy kétrészes szemle első része. A következő rész itt olvasható.
