A Z generáció átalakulása
Bárhogyan is nevezzük, az éppen formálódó nemzedéki tudat kialakulásában minden bizonnyal nem csupán a digitális bennszülöttség fogalma lesz meghatározó, hanem a koronavírus világjárvány okozta hatások is. A szakirodalomban is feltűntek már a Covid generáció különféle kifejezései.
A járvány kirobbanásakor alapvető állásponttá vált, hogy a fiatalabb korosztályokra kevésbé veszélyes a vírus. 2020 végére 87 országban a 20 évnél fiatalabbak a fertőzöttségi ráta 10%-át tették ki és a gyerekekre, inkább mint potenciális terjesztőkre tekintettek a szakemberek, mintsem veszélyeztetett csoportra. Több más szempontból viszont igencsak óriási veszélynek vannak kitéve. Az első hetek lezárásaival a kormányok nem kalkuláltak olyan hosszú távú problémákkal, mint az oktatási kihívások, a mentális-emocionális terhek, melyek a hónapok óta tartó izolációval járnak együtt. A magány, egyedüllét, a bezártság érzése alól viszont most a pont a közösségi média jelenti a menekülési utat a fiatalok (és idősebbek) számára egyaránt. Azok a felületek, melyek a pandémia előtt – sokszor jogos – kritikák céltáblái voltak, most közelebb hozzák az embereket egymáshoz, a Z generációsok számára pedig egy teljesen új élmény-, tudat- és generációs közösség alakul ki.
Az Internet, a virtuális kommunikációs csatornák tehát felerősítették a fiatalok közötti interperszonális kapcsolatokat. Az idősebb generációk által korábban még deviánsnak minősített magatartási formák, mint az, hogy a tinédzserek vagy fiatal felnőttek túl sok időt töltenek a számítógép előtt, illetve egész nap az okostelefont bámulják, mostanra elfogadottá, sőt, kívánatossá vált. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy amit korábban tiltottak, azt most szinte kötelezővé teszik a szülők a „maradj otthon” keretében, és a korábbi noszogatások, hogy miért nem töltenek több időt a barátaikkal, a tiltások körébe került. Természetesen más korcsoportokra is ugyanilyen hatással vannak a változások a megváltozott élet- és munkakörülmények elkerülhetetlenül befolyásolják emberek tömegeinek mindennapjait. Viszont a fiatal nemzedékek esetében a szocializációs folyamat még nem ért véget, ezért nálunk különösen meghatározó, kollektív élménnyé alakul a korlátozások következtében kialakult új életvitel. A Z generáció ilyen értelemben nem szűnik meg, inkább átalakul.
Nagy Ádám és Fekete Mariann kutatásai alapján, a Z generációt korábban meghatározó és megosztó tematikák evolválódni fognak és két domináns csoport alakul ki: egy Qlíma és egy Quarantén csoport. Előbbi csoport tagjai már a világjárvány előtti klímaváltozásokra hívják fel a figyelmet, sokkal öntudatosabb életmódot fognak folytatni, harcos antiglobalista és antikonzumerista aktivizmusba fognak, politikai tőkévé formálva a tapasztalatokat és kapcsolati hálót – ők a Greta generáció tagjai. Utóbbi csoport szintén a pandémia előtti állapotok szerint fejlődik tovább. Ők azok, akik nerd/geek (pejoratív értelemben számítógépes kockák, akik egész nap a videójátékok vagy valamilyen szubkulturális szórakoztatóipari termék, vagy peremmédium társaságában töltik életük jelentős részét) kultúrában jártasak, korábban is kerülték a társas érintkezést, kapcsolati hálójuk jelentős részét az online barátságok teszik ki, amelyek alapját a közös érdeklődési kör képezi, valamint a kapcsolattartást is virtuális formában valósítják meg lehetőség szerint. Az ő csoportjuk az, akik a legkevésbé észlelik az életmódváltás következményeit, hiszen munkájuk és szabadidejük tekintélyes részét online töltötték eddig is, sőt, a csökkenő társadalmi nyomás hatására egyre inkább elfogadottabbá válik ez az életforma.
A pandémia beköszöntével nem közéleti ügyek vagy trendek mentén alakul ki a generációs élmény, hanem a szekunder szocializáció fontos helyszíne, az iskola átalakulása válik az élményközösség részévé. Mivel a tanulási időintervallum egyre jobban kitolódik, több időt töltenek az oktatási intézményekben, ezért a járványnak ez az aspektusa köti össze őket a leginkább. Az online, digitális oktatás nehézségei, kudarcai vagy éppen közösségépítő ereje a nebulók kollektív emlékezetének részévé válik. Sok esetben tájékozottabbak a számítástechnikai eszközök, oktatási segédanyagok használatában, mint szüleik, sőt, mint tanáraik. Így a generációs közösség építése erősödik, a segítségkérés fő csapásiránya már nem az idősebbek felé irányul, hanem a kortársak lesznek azok, akikkel megpróbálják áthidalni az egyes nehézségeket. Ugyanakkor, azok gyerekek, fiatalok, akik eddig is csak limitáltan vagy egyaránt nem fértek hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, még jobban leszakadnak a többiektől. Azokban a családokban, ahol nincs internet elérhetőség vagy limitált az adatforgalom, esetleg nem állnak rendelkezésre a tanuláshoz szükséges eszközök – akár még egy okostelefon sem – ott a gyerekek jobban lemaradnak, tovább növekszik az oktatási egyenlőtlenség. Ők kimaradnak az élményközösségből is, hiszen nem vehetnek részt virtuálisan a tanórákon és a kortárs csoportok belső metakommunikációja értelmezhetetlenné válik számukra. Mindezek mellett az iskolát kezdő gólyák, illetve a végzősök kimaradnak azokból a hagyományos ceremóniákból – gólyatábor, gólyabál, közös programok, szalagavató, ballagás, bizonyítvány vagy érettségi bizonyítvány átadás – melyek tovább erősítik a csoport kohézióját. Az elmaradt rítusok következtében elmaradnak azok az élmények, amelyek egy korszak lezárását erősítik és ezáltal segítenek továbblépni a felnőtté válás újabb szakaszába.
Az iskolán kívül a munka világába frissen belépő fiatalokra is kihatással van a járvány. Az OECD kimutatása alapján a 25 évesnél fiatalabbak esélye a munkanélküliségre 2,5-szer nagyobbra ugrott a járvány alatti időszakban. A pályakezdők, részmunkaidőben vagy diákmunkában dolgozók, de a saját start-upokkal és vállalkozásokkal rendelkezők is hátránnyal indulnak a stabil egzisztencia megteremtésében és egyre többen kényszerültek vissza a családi otthonba. Az 1960-as évek óta növekvő otthonlakási ráta 2020-ra arányaiban elérte az 1940-es szintet a 18-29 évesek körében, a Pew Research Center kimutatása alapján. De a betegség és a fertőzéstől való félelem nem csak a munkakeresésre hat ki, hanem arra is, hogyan állnak hozzá egy-egy tevékenységhez. Ebben is két csoportra oszlottak: vannak, akik a korlátozások legkisebb feloldásakor szórakozni mentek, felkeresik barátaikat, családtagjaikat, náluk azonnal visszaállt az élet az általuk normálisnak vélt menetbe. Az otthon töltött időszakot pedig önképzéssel, kreatív foglalkozással, online workshopokkal vagy webinariumokkal töltik – készülnek a járvány utáni életre, hogy majd kamatoztatni tudják a megszerzett tudásukat. A Z nemzedék másik fele azonban félelmekkel és szorongásokkal teli maradt. Sokkal bizonytalanabbnak és kiszámíthatatlanabbnak ítélik meg a mindennapokat, mint a járvány előtt, nem tudnak előre tervezni, hiszen bármikor jogszabályi változások állhatnak be, féltik saját és családtagjaik egészségét is. Szorongás és alulmotiváltság jellemzi őket, ezek hatására kevesebb energiát fordítanak mind tanulásra, mind munkára vagy munkakeresésre. Ami viszont közös pont bennük, hogy a karantén alatt sokkal több időt szenteltek a politikának. Általánosságban kevésbé bíznak a politikai vezetésben és elégedetlenek a demokráciával szerte a világban, a többi generációs csoporthoz képest, a Cambridge University felmérése szerint. A Z generációs fiatalok a demokratikus folyamatok alakulására nincsenek (még) hatással, nem számít sem a szavazatuk, sem az elégedetlenségük, a politikai elit percepcióján kívülre esnek.
Lesz-e C generáció?
A generációs kutatókat már a COVID-19 előtti időszakban is megosztotta a Z generációt követő nemzedék kérdésköre: minek nevezzék az 2010-es évek után születetteket? Az alfa kohorsz meghatározása már 2008-ban megszületett: ezek a fiatalok már egészen kicsi koruktól fogva a digitális okosotthonok komfortjában élik mindennapjaikat, teljesen magától értetődő számukra az állandó online jelenlét, gyakran változtatnak lakhelyet, munkahelyet Ebben a generációban nagyobb az elfogadás a nem megszokott dolgokkal szemben, nyitottabbak lesznek új kultúrák megismerésére. A technofília, a gamifikáció (játékosítás, játszva tanulás) növekszik, ugyanakkor még kevesebb ideig lesznek képesek koncentrálni és a közvetlen emberi kommunikáció, a fizikai térben lezajló társas érintkezések is megterhelőek, szorongással és diszkomforttal telített interakciókat fognak okozni számukra. Azonban, ha jól megfigyeljük az alfák jellemzőit, akkor szignifikáns hasonlóságokat, átfedéseket láthatunk a Z generációsokkal. Éppen ezért kérdőjelezhető meg, hogy lesz-e valódi alfa generáció vagy különböző iterációkban fognak létezni a Z nemzedék tulajdonságai. Ugyanis, hogy egy új történelmi generáció jöjjön létre, ahhoz a már a bevezetőben felsorolt élmény-, tudat- és generációs közösség kialakulása szükséges, egy globálisan meghatározó esemény. Erre szokták példának hozni a vietnámi háborút, 9/11 terroreseményt, vagy a rendszerváltások időszakát és most a koronavírus járványt is. Miben különbözhet tehát a Z és az őket követő C generáció? Először is, a koronavírus járványra ők nem, vagy csak minimális mértékben fognak emlékezni. A korlátozások hosszú távú betartása-betartatása viszont felülírhatja azt, ahogyan a társas érintkezésre tekintenek a mindennapokban. Az idősebb generációk számára olyan természetes fizikai kontaktok, mint a kézfogás, ölelés a C generáció számára szokatlanná válhat és ők másként tekintenek majd arra, hogy mi a normális. A kommunikáció színtere is egyre jobban a virtuális világ felé mozdul el, ez pedig nem csak a kapcsolattartást befolyásolja, hanem az oktatás és a későbbiekben a munkavégzés, a munka világa is az otthonról elvégezhető feladatok irányába vezeti majd őket. A legújabb nemzedék tagjaiban a technológiai függőség meghatározóbb lesz, mint valaha: alkalmazások és algoritmusok segítségével állítják be a napi feladatokat, a megfelelő étrendet, optimalizálják életük minden apró szegmensét. Olyan megállapítások is napvilágot láttak, hogy ők lehetnek a következő csendes generáció. A nagy gazdasági világválság utáni időszak szülötteihez viszonyítva, az ő életüket is hasonló ökonómiai körülmények határozzák majd meg, kiegészítve a háborús körülményekhez hasonló otthonmaradási kényszert. Ezek egyelőre viszont csak predikciók maradnak és a két kohorsz összehasonlítása is előnytelen, hiszen az elmúlt 90 évben megváltoztak az edukációs lehetőségek, javult az egészségügyi ellátás színvonala Egyes kutatók szerint nem állnak fent elég régóta a feltételek – jelen esetben a korlátozások – ahhoz, hogy spektakuláris változásokról lehessen beszélni a 10 évnél fiatalabbak körében. Egyelőre a feltételezéseken túl fals lenne bármilyen korai konzekvenciát levonni arról, hogy a járvány és a járvány utáni világ miként befolyásolja a 2010 után születettek életét. Jelenleg még arról is zajlanak a kutatások, hogy az idősebb nemzedékek körében milyen nehézségekkel és változásokkal jár a karantén-korszak. Minden annak függvénye, hogy mennyi ideig állnak majd fent a korlátozások.
Szitás Péter
Forrásjegyzék
Caroline Bologna: What’s The Deal With Generation Alpha? Huffington Post. 2019.08.11.
Federica Cocco: The kids aren’t alright: How Generation Covid is losing out. Financial Times. 2020.11.17.
Hillary Hoffower: Meet ‘Generation Covid’ — the newest cohort on the heels of Gen Z. Business Insider. 2020.12.01.
Konopás Noémi: Vírusnemzedék – Székely Levente ifjúságkutató a mai fiatalokról. Mandiner. 2020.09.02.
N’dea Yancey-Bragg: Coronavirus will define the next generation: What experts are predicting about ‘Generation C’. USA Today. 2020.05.01.
Natalie Wexler: How To Prevent Covid From Creating A ‘Lost Generation Of Students’. 2020.12.08. Forbes.
Szabó Andrea: A V, mint Vírus-generáció születése? Politikatudományi Intézet blog. 2020.03.20.
United Nations News: Future of an entire generation at risk, as COVID-19 pandemic drags on. 2020.11.19.
Reuters Staff: Scarred by 2020, Gen Z looks to a COVID-free future. Reuters. 2020.12.24.
