Ahogyan sok mindent mást, úgy a munka kereteit is radikálisan megváltoztatta a koronavírus. Cégek, amelyek évről évre halogatták a home office bevezetését, most arra kényszerültek, hogy hirtelen és gyorsan lépjenek. Az átállás a legtöbb cég esetében zökkenőmentesen sikerült, és ezen felbuzdulva a legtöbb cég úgy döntött, hogy a járvány elmúltával is alkalmazni fogják ezt a módszert. A döntést feltehetőleg nagymértékben az is motiválta, hogy a home office rendszerben komoly összegeket tudnak megspórolni irodabérlésen és az utazásokon. A home office hatásait már sok szempontból vizsgálták, a theconversation.com-on most megjelent cikk az otthonról dolgozók hatékonyságát elemezte.
Egyelőre nincsen konszenzus abban a kérdésben, hogy hogyan hat a home office a hatékonyságra. Néhány vállalat úgy döntött, hogy a munkavállalók a jövőben is otthonról végezhetik a munkájukat, míg a legtöbb cég úgynevezett hibrid munkarendet alakított ki, ahol az emberek a hétből 2-3 napot home office-ban maradnak, a többi napon pedig az irodában dolgoznak. Vannak olyanok is azonban, akik egyáltalán nem találják jó megoldásnak a home office-t, David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója már alig várja, hogy visszatérhessenek a régi megszokott munkavégzési rendhez.
A témában végzett közvélemény-kutatások viszonylag egybehangzóan arra az eredményre jutottak, hogy az emberek nagy része úgy értékeli, hogy valamelyest javult a hatékonysága a home office előtti időkhöz képest. A hatékonyság mérése nem egyszerű, ez a kutatásokban a résztvevők önbevallásán alapult. Az eredmények szerint az emberek fele úgy érzi, hogy produktívabb lett, 40 százalékuk nem érzékelt változást és mindössze tízből egy ember érzi úgy, hogy ha otthonról dolgozik, akkor kevésbé hatékony a munkája.
A közvélemény-kutatások nem csak a hatékonyságot mérték, hanem az otthonról dolgozók mentális állapotát is. Nem meglepő módon, az eredmények azt mutatják, hogy azok, akik hatékonyabbnak látják magukat, mentális téren is jobb állapotról számoltak be. Az a 10 százalék, aki kevésbé hatékonynak érezte magát, mentális egészséget mérő kérdéseknél is alacsonyabb pontszámokat ért el. Világos az összefüggés a hatékonyság és a mentális jóllét között, azt viszont nehezebb eldönteni, hogy melyik okozza melyiket. Nagy valószínűséggel kölcsönös hatással vannak egymásra.
Természetesen rengeteg tényező játszhat szerepet az otthoni hatékonyságban. Azok, akiknek a gyerekeikre is kellett vigyázni az iskola és óvoda bezárások miatt, biztosan nem lettek hatékonyabbak a home office-ban. A vidéken, kertes házban élők, akik a járvány előtt órákat töltöttek minden nap az ingázással, valószínűleg pozitív fejleményként élték meg a home office bevezetését, és ez a hatékonyságukra is hatással lehetett, míg a városban, kis lakásban élőknek biztosan nem volt ennyire jó a váltás. A családosok is biztosan örültek, hogy több időt tudnak gyermeikekkel tölteni, bár ez nem biztos, hogy fokozta a hatékonyságukat, míg az egyedülállóknak jóval nagyobb kihívást jelentettek a lezárások.
Fontos még figyelembe venni, hogy a lezárások körülbelül egy éve tartanak. Ezek a kutatások nem képesek azt megmondani, hogy ha az emberek ennél sokkal hosszabb ideig dolgoznak otthonról, az milyen hatással lesz a hatékonyságukra és a mentális jólétükre.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A szemlét készítette: Papp Gergely
