Egy éve tart a brutális háború Ukrajnában. Az öldöklés mellett egy számháború is zajlik, amiben mindkét fél azt próbálja bebizonyítani, hogy neki van több barátja a világban, azaz az ő véleményét támogatják többen. A nyugati blokk megpróbált létrehozni egy globális szövetséget Oroszország ellen, de ezt egyelőre nem sikerült megvalósítani. Ebben a szemlében azt vizsgáljuk meg, hogy mi az uralkodó álláspont a háborúval kapcsolatban Európán kívül.
Az Economist cikke szerint a háború kitörése óta csökkent azoknak az országoknak a száma, akik elítélik Oroszországot. A legfontosabb országok ezek közül Törökország, aki eleinte a nyugat felé húzott, de most inkább a semlegességet képviseli és Dél-Afrika, aki egy éve még semleges volt, de mostanra inkább orosz pártinak nevezhető. A cikkben található térkép alapján 2023-ban a világ szinte teljesen megosztott a háború kérdésében. Amennyiben a Föld lakosságát nézzük, úgy az orosz párti blokk (beleértve a semlegeseket is) van többségben, ha azonban a gazdasági erőt vizsgáljuk, akkor a nyugati szövetség van fölényben.
Afrika gazdasági ereje jelenleg elhanyagolható, mégis a nyugat fontosnak tartja, hogy a fekete kontinens országai mellettük sorakozzanak fel a konfliktusban. Ennek ellenére az országok fele vonakodik a nyugat mellé állni, a földrész legfejlettebb országa, Dél-Afrika, pedig egyenesen az oroszokat támogatja. A Spectator cikke szerint ennek főként történelmi okai vannak. A nyugati országokat, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben komoly segélyeket nyújtottak, kizsákmányoló országoknak látják az afrikaiak. Ennek fő oka természetesen a gyarmatosításig nyúlik vissza, de az elmúlt évtizedekben az iraki, afgán és líbiai beavatkozások is ezt a más országok belügyeibe agresszívan beavatkozó képet erősítették meg. Az oroszok ezzel szemben támogatták a kontinens országaiban a függetlenségi törekvéseket, ezért rájuk, mint barátra gondolnak. Ez a támogatás többnyire fegyverszállításokat jelentett, és Oroszország a mai napig a legfontosabb fegyverkereskedelmi partnere az afrikai országoknak.
A latin-amerikai országok hozzáállását langyosként lehetne leírni, ha nyugati szemszögből vizsgáljuk őket. Eleinte a legtöbb ország elítélte az orosz agressziót, de a konkrét segítséget Ukrajnának szinte mindegyik állam elutasította, beleértve Kolumbiát, az USA legszorosabb szövetségesét a régióban. Brazília, a kontinens gazdasági nagyhatalma, nemrégiben látta vendégül Lavrovot, Oroszország külügyminiszterét, ami szintén azt mutatja, hogy mindkét féllel szeretnék fenntartani a kapcsolatukat. Brazília esetében ennek a pragmatikus külpolitikának gazdasági okai vannak. A világ egyik legnagyobb mezőgazdasága nagyban függ az orosz műtrágya behozataltól.
Ázsiában csak a hagyományosan nyugatbarát országok, Dél-Korea és Japán támogatja egyértelműen Ukrajnát, rajtuk kívül Thaiföld, Indonézia és Fülöp-szigetek húz inkább a nyugat felé, a többiek azonban semlegesek, vagy az oroszok pártján állnak. Kína álláspontja egy külön kérdés, de nagy fájdalom a nyugatnak, hogy India a semlegességet választotta. India és Oroszország viszonya viszonylag jónak mondható az elmúlt évtizedekben, főként amiatt, hogy a két ország hasonló politikai és stratégiai nézeteket vall. A hidegháború óta az oroszok egy többpólusú világrend kiépítésén ügyködtek, és ennek keretében támogatták, hogy India állandó helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Emellett aktívan segítették az indiai atomprogramot és szinte hagyományosnak mondható komoly fegyverkereskedelem zajlik a két ország között. Ráadásul a háború kitörése óta India diszkont áron vásárol a szankciók alá helyezett orosz olajat, egyre nagyobb mennyiségben.
Megfigyelhető tehát, hogy sok ország a külpolitikai függetlenség megőrzése érdekében és gazdasági okokból nem akar egyik táborba sem beállni. Ez akár a hidegháború alatt kialakult „non-alignment” mozgalom, azaz egy pragmatikus semlegességi álláspont feléledését is jelentheti. Kérdés ugyanakkor, hogy a nagyhatalmak meddig engedik ezt az egyensúlyozást a blokkok között.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Kapcsolódó anyagunk:Szerbia az EU és Oroszország között egyensúlyoz – Barankovics Alapítvány
A háború egy ördögi kör, amiből csak tárgyalásokkal lehet kitörni – Barankovics Alapítvány
A szemlét készítette: Papp Gergely
