A Barankovics Alapítvány kezdeményezésére a Szociális Testvérek Társaságának támogatásával a Nemzeti Örökség Intézete közreműködésével november 9-én Slachta Margit földi maradványai hazaérkéztek. Az ország első női képviselőjeként közismert politikus újratemetésére 2021. december 7-én, kedden délután 4 órakor kerül sor a Fiumei úti sírkertben.
A BIA Kereszténydemokrácia Tudásbázis kutatócsoportjának cikksorozata tisztelgés a politikusnő közéleti életműve előtt. Cikkeink végén beszédeiből, írásaiból közlünk idézeteket, amelyek közvetlenül is jelzik a vallásos világnézetéből adódó mély elkötelezettségét korának társadalmi problémáinak megoldása mellett.
A sorozat első Slachta Margit nővédelmi munkáját bemutató része ide kattintva olvasható
Slachta Margit parlamenti képviselői munkáját bemutató második rész itt található
Slachta Margit szociális munka terén végzett tevékenységéről szóló harmadik rész itt olvasható
Slachta Margit már a 30-s évek közepétől felfogta a náci eszmék embergyilkoló hatalmának súlyát. Kezdetben az irányítása alatt álló testvéreket, majd a Keresztény Női Tábort (KNT) készítette fel a „barna veszedelemmel” való szembenállásra. A KNT hallgatóságának a szokásos január 6-i évindítóján elmondott tanításokban, elmélkedésekben értelmezte a világpolitika eseményeket. Ezeken 1939-től kifejezetten arra törekedett, hogy a krisztusi igazságok tudatosításával fokozza a társadalom védekezőképességét. Miközben Berlint tekintette az antiszemita és parancsuralmi szellem központjának, figyelmét nem kerülte el a magyar parlamentben elfogadott zsidótörvények jogfosztó, kirekesztő hatása sem. Így már 1939-es év eleji értékelésében hangsúlyozottan kijelentette: a KNT keresztényi alapon áll, ezért nem fogadhatja el a zsidók gazdasági korlátását és azt, hogy törvényileg mondják meg ki tekinthető zsidónak. Lengyelország megtámadása után utasította a Társaságot a menekültek befogadására, a böjti napokon összegyűjtött pénzt a lengyelek megsegítésére fordították.
Slachta Margit íróasztalánál (A kép forrása: Szociális Testvérek Társasága)
A Lélek Szava hasábjain a cenzúra által meghúzott cikkben lépett fel a lengyel ügy mellett. Az 1940-es évnyitón felolvasták azt a beadványt, amit a Keresztény Női Tábor a miniszterelnökhöz intézett „az állásfosztások tárgyában hozandó törvény” (a második zsidótörvény 1939. IV. tc. a zsidónak minősítettek közéleti és gazdasági térfoglalását korlátozta) ellen. A honvédelmi miniszternél írásban folyamodott a 2. zsidótörvény nyomán bevezetett, a diszkriminatív munkaszolgálatos rendszerbe bekerülő izraelita katonákkal szembeni emberséges bánásmód érdekében. 1940 végén személyesen járt el az erdélyi magyar katonai hatóságok akciójának leállítása érdekében, amikor csíkszeredai zsidó családokat deportáltak Kőrösmezőre. A zsidó birtokok kisajátítását elrendelő törvény meghozatala előtt sokszorosított körlevelet küldött a képviselőknek, hogy az igazság és a jogelvűség értelmében döntsenek és ne az utca terrorja szerint szavazzanak. 1941-ben, amikor a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság megindította az eljárást az országban illegálisan tartózkodó idegenek ellen, elindult a magyar állampolgárságú zsidók deportálása is. Azok között, akik ez ellen szót emeltek, kiemelkedő szerepe volt Slachta Margitnak, aki levéllel fordult az illetékesekhez, sőt magához Horthynéhoz is. A többoldalú közbenjárás eredményeként a belügyminiszter 1941. augusztusban elrendelte az elhurcolások azonnali beszüntetését. (Az üldözött izraeliták melletti kiállása miatt ezután a magyar királyi csendőrség központi nyomozóparancsnoksága elrendelte „bizalmas és feltűnés nélküli megfigyelését”.) 1940. októberben a püspöki kar támogatásával megalakult a Magyar Szent Kereszt Egyesület, azzal a céllal, hogy a konvertita zsidókat lelki, szociális és karitatív, és társadalmi téren támogassa, ennek társelnökévé választották. A Keresztény Női Tábor 1942. január hatodiki seregszemléjén tett kijelentése miatt a német követ a külügyminisztérium útján vádat emeltetett ellene. Alsó fokon mindkét fórumon elítélték, de a Királyi Táblához benyújtott fellebbezése után a Töreky tanács felmentette. 1942. márciusban személyesen próbálta meg leállítani a szlovákiai zsidók Lengyelországba hurcolását (sikertelenül), de a következő évben a maradék 20. 000 deportálását vatikáni kapcsolatai és XII. Piusz pápánál tett audenciája után a Vatikán nyomására a szlovák állam leállította. 1943-ban indította el az ún. Mozifrontot is. Célja az volt, a film segítségével erősítse az emberek lelkében a keresztény világnézetet s ezzel érje el, hogy ne legyenek védtelenek a fasiszta és antiszemita hatásokkal szemben.
Emléktábla Budapesten a Thököly u. 69. szám alatt (A kép forrása Wikipédia)
A német megszállás után a Lélek szavát betiltották, majd a bombázások után, s főleg a nyilas hatalomátvételt követően a Thököly úti Anyaházban (amelyet svéd és vatikáni védelem alá helyeztek) és a Szociális Testvérek egyéb épületeiben, kölcsönlakásokban, a fővárosban és 15 egyéb településen 1000 menekültet fogadtak be (és mentettek meg) Isten nevében.
A „szörnyű korszellemmel való szembenállásában” két fő elv mentén haladt: a hiteles krisztusi tanítás szellemében az örök isteni igazságokon alapuló hazaszeretet hirdette.
Bátor kiállásáért és embermentő tevékenységéért a jeruzsálemi Yad Vasem Intézet Holokauszt áldozatainak és hőseinek emlékhatósága már 1969. február 18-án beválasztotta a „világ igazai” közé. Neve a szervezet internetes adatbázisában a 495-ös sorszám alatt szerepel.[1]
(A kép forrása: Szociális Testvérek Társasága)
Szabó Róbert
Idézetek Slachta Margittól
Részlet Slachta Margitnak a Keresztény Női Tábor 1942. január 6-i seregszemléjén elhangzott programadó beszédéből
„Szükséges, hogy az ország minden polgárának krisztusi alapon biztosítva legyenek a természetjogaik: életfenntartás, megélhetési, családhoz, gyermekekhez való jog. (…) A Női Tábor a krisztusi igazságok útján jár és csak Neki hisz. Most még kedvezményezettjei vagyunk egy nagyhatalomnak, de lehet, hogy holnap már mi leszünk a kisemmizettek, ha majd már fölöslegesnek fog érezni bennünket. (…) Most az országon végigvonul egy szellemi áramlat, amelynek nyomán füstölgő romok, vérző csonkok, síró emberek és pusztulás mutatkozik. (…) Erre az évre a programunk: nyomtatott betű és élő szó által azon dolgozni, hogy a tömegeket visszavezesse a keresztény hitrendszerhez és az igazság lényegének fölismeréséhez és átéléséhez. – A tömegek csak a liturgiáig jutnak el, de nem tudják a hit igazságait, Nem értik, hogyan függnek össze a dolgok egymással, a hitigazság és az államélet. (…) Csoda, hogy a vörös és barna áramlatok között még fennáll Magyarország.” [2]
Részlet Slachta Margit szociális testvéreknek címzett 1943-as újévi leveléből
„Akarsz a veszedelmek közepette szeretteidnek kettőzött isteni segítséget? Fogadd szívedbe a mások sorsát, különösen azokét, akiket így szívedbe fogadnod nehéz…
Fogadj szívedbe egy munkatáborost, akit a korszellem kizár a testvérközösségből. Merd ezekben a halálosan komoly időkben szívedből kiűzni a közönyt, a szeretetlenséget, a gyűlöletet, – merd bent, szíved legmélyén testvérednek elismerni azt a másik anyát és a fiát, merd befogadni fájdalmát és hordani segíteni keresztjét…”[3]
Részlet Slachta Margit: Nyílt levél Pest vármegye törvényhatósági bizottsági tagjaihoz intézett írásából
„A keresztény erkölcstan nem ismer kollektív megtorlást. Ez kizárólag a fölséges Isten joga, akinek módjában van a tömegben sújtott ártatlanoknak isteni módon igazságot szolgáltatni, amire ember nem képes. Ember csak egyéni bűnöket büntethet és csak bírói úton hozhat ítéletet. Az Igazság mérlegén faji előjogok nem esnek latba, csak erkölcsi minőség számít.”[4]
Felhasznált irodalom:
Mona Ilona: Slachta Margit. Corvinus Kiadó, Budapest, 1997.
Majsai Tamás: Egy epizód az észak-erdélyi zsidóság második világháború alatti történetéből. Slachta Margit fellépése a Csíkszeredáról kiutasított zsidók érdekében. Medvetánc, 1988/4-1989/1. 4-33.
Majsai Tamás-Mona Ilona: Iratok a kőrösmezei zsidódeportálás történetéhez. Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V. 1986. 195-237.
[1] 2018. január 1-jéig összesen 26 973 kitüntetést ítéltek oda, ebből 861-et magyar állampolgároknak. Vö. https://www.yadvashem.org/yv/pdf-drupal/hungary.pdf letöltés 2019. júl. 25.
[2] SZSZTI 721. Idézi: Mona, 116.
[3] Slachta Margit: Újévi levél. A Lélek szava, 1943/2. 18-19. Idézi: Mona, 120.
[4] Slachta Margit: Nyílt levél Pest vármegye törvényhatósági bizottsági tagjaihoz. Nemzeti Újság, 1943. február 13. Idézi: Mona, 122.
