21 lecke a 21. századra
Yuval Noah Harari harmadik könyve, a múlt és jövő után, a jelent veszi górcső alá. Életéből, élményeiből és a műveire kapott visszajelzésekből ihletet merítve szeretne segíteni a mindennapos, félreinformálással terhelt világunkban. Ebben a cikkben, a szerző által legfontosabbnak tartott 21 leckét mutatom röviden.
1. Kiábrándulás
Eddig megállíthatatlanul haladt a világunk a liberális politika felé. 2008 után azonban lassan kiábrándulni látszanak az emberek ebből a rendszerből. Tovább erősíti a bizalom hiányát, hogy az eddig megmentőként jelzett technológiát is elkezdték a rend bomlasztására használni.
2. Munka
Már a 19. század óta tartanak az emberek attól, hogy gépesítik a munkájukat. Ez a folyamat a mesterséges intelligencia áttörésével jelentősen felgyorsulhat. Lehet, hogy idővel a munka kevesebb jelentőséget kap majd az emberek életében, helyette az értelem és a közösség keresése kerül előtérbe.
3. Szabadság
A liberalizmus alappillére az emberi szabadság. A technológia fejlődésével az algoritmusok egyre jobban ismerik ki a döntések jellegzetességeit és tudnak dönteni helyettünk. Azt gondolnánk, hogy az etikai kérdésekben elhasalnak, de lassan azokkal is boldogulnak. A sci-fi-k szerint ennek az a vége, hogy a gépek fellázadnak, pedig valójában a kérdés nélküli hűségüktől kell tartanunk. Rossz kezekben ugyanis pusztításra képesek.
4. Egyenlőség
Az emberi társadalmak mindig is egyenlőtlenek voltak. Az internet összekötötte a világot és ezzel az egyenlőtlenséget csökkentette, de lehet, hogy új technológiával újabb és sokkal nagyobb szakadék kerül ember és ember közé. Ez a technológia a géntechnológia. A gazdagabbak, akik megengedhetik gyerekeiknek, hogy a génjeiket módosítsák, egyértelmű fölényben részesülnek majd. Akiknek nincs lehetősége ilyen változtatásokra, egyszerű emberek maradnak és idővel egyértelmű biológiai különbségek lesznek a gazdagok és szegények, uralkodók és kiszolgálók közt.
5. Közösség
Az internetes közösségek alapjaiban határozzák meg a világunkat. Már nehéz csak offline tartani a kapcsolatot valakivel, mert online vagy legalább félig online sokkal egyszerűbb. Ezzel nem csak az lehet a probléma, hogy sokat nézzük a képernyőnket, hanem az online közösségi terekben könnyen buborékok is kialakulhatnak. A buborékokban hasonló nézetű emberek gyülekeznek, az ellenkezőket meg kizárják. Ez is vezetett a mostani, erősen polarizált világunkhoz.
6. Civilizáció
Sokak által vallott, de veszélyes nézet, hogy a nyugati és az iszlám civilizáció egymással szemben áll és védenie kell magát a másiktól. Valójában a civilizáción belüli konfliktusoknak sokkal nagyobb a valószínűsége, mint két civilizáció összecsapása. Könnyebben kritizálják az emberek a saját vezetőik döntéseit, mint egy távoli országét. Az elkövetkező idők kihívásai globális méretűek lesznek és azokat csak összefogás útján oldhatjuk meg, ezért kevésbé a kulturális különbségeket kéne figyelnünk, inkább azt, hogy mi a közös bennünk.
7. Nacionalizmus
A társas élet a génjeinkben van kódolva. Kis közösségekben éltünk évezredeken keresztül, ezért mindig tartozni akarunk valahova. A technológia fejlődésével a nagyobb projektek megvalósításához sokkal több ember összefogása kellett, mint amennyi kis közösségekbe tömörült, ezért lassan kialakultak a nemzetek. A probléma akkor kezdett el kialakulni, amikor nem a nemzet egyediségére, hanem annak felsőbbrendűségére kezdtek koncentrálni az emberek. Ez a gondolkodás több ökológiai, nukleáris és technológiai szempontból is káros, ezért a legjobb, ha kerüljük.
8. Vallás
Néha nehéz lehet a világban eligazodni és választ kapni a kérdéseinkre. Nem csak az lehet a kérdés, hogy mi történik a halálunk után, hanem sokkal kézzel foghatóbb problémákra is kereshetjük a megoldást. 3 fő fajtája van a megoldandó problémáknak és ezekre az egyes vallások különböző válaszokat adnak. Vannak a technikai problémák, amik a pontos véghezvitelt vitatják, az eljárásbeli problémák, ami a nagyobb közösségek intézkedéseit boncolják és az identitásproblémák, amik a „mi” és „ők” közötti határt próbálják meghúzni. A világon emberek milliárdjai hisznek mélyebben a Koránban vagy a Bibliában, mint az evolúcióelméletben, lehet, hogy azért, mert ezek egyértelműbb válaszokat adnak a kérdésekre.
9. Bevándorlás
Az összekötött világunkban egyre kisebbek a kulturális különbségek, de ezzel együtt annak is nagyobb a valószínűsége, hogy idegenekbe botlunk és megbotránkozunk a különcségükön. Fontos kérdések, hogy beengedjük-e a bevándorlókat, a bevándorlóknak át kell-e venni az értékeinket, ha ezért fel kell adni a sajátjukat és mikor vagy egyáltalán lesznek-e „ők”-ből „mi”. A rasszizmust van, hogy kulturizmussal álcázzák, de a cél ugyanaz. A terrorizmustól való félelem befolyásolja a bevándorlási politikát, amivel egy fanatikus kisebbség éri el a célját és akadályoz meg egy el- és befogadóbb világot.
10. Terrorizmus
A terroristák az elménket akarják manipulálni. A félelem eszközét általában a gyengébb hadviselő felek alkalmazzák, mert anyagi hátrányukat mentális fölénnyel próbálják kompenzálni. Hátránya, hogy az összes fontos döntést az ellenség kezébe helyezi. Ha nem ijednek meg, akkor hatástalan volt a támadás, és az ellenség minden addigi eszköze rendelkezésére áll. Ez a modern hadviselés céljának szöges ellentéte. Fontos megemlíteni, hogy ezek az állítások az elmúlt két évszázadban megismert terrorizmusra igazak. A viszonylag kis erőfeszítést igénylő, de óriási pusztító erejű atombomba feltalálásával megjelent az atomterrorizmus. Szerencsére kevés hadi csoport választja a terrorizmust fegyvereként, mert a következményei számukra is pusztítóak lehetnek.
11. Háború
Az utóbbi néhány évtized az emberi történelem legbékésebb időszaka volt. Nem éri már meg háborút indítani, mert a javak kevésbé a földben vannak, amit el lehet foglalni, inkább az intézményi tudásban, technológiában és a többi nemzettel való kereskedelemben, ami egy háború indításakor jelentősen visszaesik. Ez még nem jelenti a békét, mert nem szabad alábecsülni az emberi ostobaságot és önpusztításra való hajlamot. Az ellenszer talán az alázat lehet.
12. Alázat
Sok ember azt gondolja, hogy ő a világ közepe. Minden kultúra a saját nagyjait tartja a legnagyobbnak a világon. Sok vallás nem hagy helyet maga mellett másiknak, ami az embereket arra tanítja, hogy van, aminek a létezését hamisan gondolják sokan valósnak. Ez a tanítás bigottsághoz vezethet, mert nem képes megtűrni semmit a saját elvein kívül.
13. Isten
Isten sok mindent jelenthet: kozmikus misztériumot, e világi törvényhozót. Hozzá fordulunk, amikor úgy érezzük, hogy valami a saját irányításunkon kívül esik. Rejtélyesként látjuk, ha a világ nagy kérdéseit keressük, például, hogy miért létezik a világ vagy honnan ered a tudat. Törvényhozóként, ha úgy gondolunk rá, hogy véleménye van a divatról, ételről, politikáról és ítélkezik is ezek felől. Előbbi az eddig válasz nélküli kérdéseinket próbálja megválaszolni, az utóbbi pedig a társadalmi rendet igyekszik fenntartani.
14. Szekularizmus
Vannak, akik a szekularizmust a vallás tagadásának definiálják. Ez valaminek a tagadása, de valójában az emberek nem szoktak valaminek az ellentétében hinni, inkább egy kiforrott fogalmat tudnak a magukévá tenni. A szekulárisok magukat inkább az ideáljuk alapján definiálják, ami az igazság, könyörület, egyenlőség, szabadság, bátorság és felelősség. Fontos megjegyezni, hogy ezek az értékek sok vallásban is megjelennek. Azonban, a legtöbb vallással ellentétben, a szekulárisok elfogadják, hogy nem tévedhetetlenek. Ez a tulajdonság alkalmasabbá teszi őket a világ irányítására.
15. Tudatlanság
A liberális gondolkodás racionálisnak feltételezi az egyéneket, annak ellenére, hogy ez sokszor nem így van. Nem csak a racionalitás, hanem az egyén is egy mítosz. Az emberek szeretnek valami, önmaguknál nagyobbnak a része lenni és ezért inkább csoportokkal lehet leírni őket. Ez persze nem rossz dolog, hiszen ez tett minket a Föld uralkodóivá. A csoportok száma már nagyobb probléma. A hatalmon lévők nem tudhatnak minden közösség szükségleteiről, igényeiről és túl sokat vesztegetnének az értékes idejükből, ha ezeket jól meg akarnák ismerni. Ezért nem teljesen összeférhető a mai rendszerünk az objektív igazsággal.
16. Igazság
Az igazságérzetünk és erkölcsünk természetes velejárói voltak a közösségekbe rendeződésünknek. Ha nem alakul ki, senkiben sem bízhattunk volna és nem jöhetett volna létre az ösztönöknél komplexebb társadalmi rendszer. Az ősemberek igazsága azonban sokban különbözött a miénktől. Egyre többször olyan helyzetekbe kerülünk, amit nem tud kezelni a primitív igazságérzetünk. Régen, ha elloptak egy halat, az egyértelmű következményekkel járt, de ha most a világ egyik felén üvegházhatású gázokat bocsátanak ki és emiatt a másik felén kisebb lesz a termés, ott hol van az igazság? Szavazásokkal, választásokkal, a többség döntésével próbáljuk megoldani ezeket az egy ember által nem eldönthető kérdéseket.
17. Post-truth
Egyre többet halljuk azt, hogy a post-truth, azaz az igazságon túli korban élünk. Egyes kormányok fegyverként használják a hazugságokat, mások pajzsként, hogy az ellenfelük biztosan hazudik. A veszély abban rejlik, hogy a hazugságokból idővel igazság lehet. Joseph Goebbels, a nácik propagandamestere ezt mondta: „Ha egy hazugságot elmondanak egyszer, az hazugság, de ha elismétlik ezerszer, igazság lesz belőle.” Ez a jelenség valójában nem újdonság. Az őseink is önmegerősítő mítoszokat szőttek és a királyok is (saját meggyőződésből) Isten által rájuk ruházott hatalomnál fogva uralkodhattak. Ettől még az álhírek terjedése egy valós probléma. Vissza kell nyernünk az utóbbi években megcsorbult hitünket a tudományban, ami nagyon sok energiát fordít arra, hogy a lehető leghitelesebb és objektív legyen.
18. Sci-fi
Az emberek gondolkodását nagymértékben befolyásolják a történetek, amikkel találkoznak. A múltban ez leginkább a Biblia volt, ami ihletet adott mérnököknek, művészeknek és katonáknak egyaránt. Manapság a jövőről szőtt álmainkat a tudományos fantasztikus műfaj testesíti meg. Így, óriási hatalmuk van azoknak az íróknak, forgatókönyvíróknak, akik a következő nagy könyvet, filmet írják, hiszen az ő gondolataikat követi majd sok millió ember.
19. Oktatás
A világot megváltoztató forradalmak gyakorisága folyamatosan nő. Hogyan készítjük fel ezekre a fiatalokat, hogy tudják tartani a tempót a változásokkal? Sajnos ez a felkészítés nem lehet tökéletes, mert senki sem tudja, hogyan fog kinézni a világ 2050-ben, de még igazán 2030-ban sem. Ma az oktatás nagy hangsúlyt helyez a lexikális tudás átadására. Ez azonban a jövőben, a mesterséges intelligencia térhódításával, teljesen haszontalanná válhat. Ezért fontos lehet inkább olyan készségeket tanítani, amiket nehezebben lehet helyettesíteni, például az emberi kapcsolatok helyes kezelését.
20. Értelem
Az embereket az idők kezdete óta foglalkoztatják olyan kérdések, hogy kik is ők, mit tegyenek az életükkel és mi az élet értelme. Ezekre a válaszok, a tudásunkkal együtt, folyamatosan változtak. Amikor a természetes világról keveset tudtunk, természetfeletti erők mondták meg nekünk a válaszokat. Ma már tudunk adni egy tudományos választ is, de az általában elég lehangoló. Egy kicsit megnyugtatóbb megközelítés, hogy mindenkinek más a válasz. Ahogyan különbözik a személyiségünk, úgy változik, hogy mi tesz minket boldoggá, teljessé.
21. Meditáció
Az eddig felsoroltak vitathatatlanul negatív világképet írnak le. Ennek ellenére a könyv szerzője jókedvűen tud ébredni reggelente, mert néhány technikával megtanultairányítani a saját testét és elméjét. Napi két óra meditációval olyan koncentrációt és tisztánlátást ért el, amivel a körülötte lévő világ kezelhetőbbé vált. A legjobb, amit tehetünk, hogy megvizsgáljuk, hogy kik vagyunk, de erre sajnos már csak évtizedeink vagy éveink vannak, mielőtt a technológia fejlődése átveszi tőlünk a legkisebb feladatainkat is, ezzel akár a személyiségünket is alapvetően megváltoztatva.
A cikksorozat bevezetője itt, korábbi része pedig itt olvasható.
