Kiberpszichológia 3: mesekönyv helyett chatbot – a gyerekek és az AI

 

A mesterséges intelligencia használata észrevétlenül alakította át mindennapjainkat: a közlekedési szokásainktól kezdve, addig hogy az algoritmus mit ajánl nekünk, hova menjünk étterembe vagy honnan vásároljunk. A következő évtizedekben a MI használata az oktatásban, kultúrában, egészségügyben és munka világában is radikális változásokat fog hozni. Ezek a változások a felnövekvő nemzedékek életét már születésüktől kezdve befolyásolják. Már a génmanipulációval megkezdődhet az egyén életének manipulálása, onnantól kezdve pedig algoritmusok dönthetnek arról, hogy melyik iskolába járjon, hol fog dolgozni, milyen hitelt vehet fel, egyáltalán, hogyan kell felnevelni a gyerkeket. Bár ez egy technofób és pesszimista forgatókönyv, érdemes azért górcső alá venni, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia a gyerekek fejlődésére, hogyan alakítja kognitív és kommunikációs képességeiket az algoritmusok hálózata.

Algoritmus által befolyásolva

Ahogyan az összes MI-vel megtámogatott digitális iparág, így az oktatástechnológia is rendkívül gyorsan növekszik. 2028-ra közel 20 százalékos piaci növekedéssel számolnak a szakértők, ami azt jelenti, hogy egyre több digitális asszisztens, személyre szabott robot és virtuális oktatási anyag fog megjelenni. Számos kutatás megjelent már azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia szexista és rasszista lehet és ez a gyerekeknek szánt programokban sem működik másképpen. Az Amazon Kid+ felülete és az Echo Dot digitális asszisztens szórakoztató tanulási anyagokat kínál, viszont ugyanazzal a torzított tudással rendelkezik, mint a felnőtteknek szóló változata. A fekete gyerekekkel kapcsolatos kérdés esetében olyan válaszokat ad, mint, hogy egyre többen kerülnek közülük a fiatalkorúak börtönébe vagy írási és olvasási problémákkal küzdenek. Ezzel az információval rossz képet alakítanak ki saját magukkal és más gyerekekkel szemben is a legfiatalabbak. Ezért, ahogyan más, emberi jelenlétet is megkövetelő munkákban (pl. egészségügy, kiskereskedelem), úgy az oktatásban sem lehet mellőzni a tanárok szerepét és teljes mértékben lecserélni a húsvér oktatókat robotokra. Főleg a kortárs radikális mozgalmak hatására, egyre több könyv és történelmi személy kerül ki az oktatási anyagból – előbbi esetében 2500 könyvet tiltottak ki az USA 32 államában –, mert jelenlegi társadalmi normáinknak nem felelnek meg. Az oktatóknak segíteni kell értelmezni és kontextusában bemutatni egy szöveget vagy egy személy munkásságát, amire a tanulást segítő virtuális társak nem képesek. Sőt, egyes alkalmazások társ-szülőként is funkcionálnának a jövőben. A BEGiN 2-10 éveseknek szánt korai fejlődést segítő oktatási programja érzéséket, gondolatokat és tényeket magyaráz el, kiegészítve a szülők nevelési gyakorlatát.

Mentális egészségfejlesztés

Azonban van jó oldala is a mesterséges intelligencia alkalmazásának a gyermekek életében: jobban megnyílnak a robotoknak, mint az embereknek. A Nao névre hallgató humanoid gyerekhangon szólal meg és arra kéri a terápia résztvevőjét, hogy meséljen neki az elmúlt időszak jó és rossz élményeiről. Az így adott válaszok jó indikátorok arra, hogy a pszichológusok megállapítsák az esetleges mentális zavarokat, egészségügyi problémákat. Arra, hogy a gyerekek miért nyílnak meg jobban egy robotnak, mint egy felnőtt embernek, a szakemberek azt a választ adták, hogy egyszerűen jobban tudnak azonosulni a fiatalok és inkább egy bizalmas barátként tekintenek a gépre. Hasonló folyamat játszódik le, mint amikor a kedvenc játékaiknak, plüssállatuknak mesélnek a gyerekek, hogy oldják a szorongásukat, vagy elmondják a félelmeiket. A Nao-n kívül léteznek már külön, a gyerekek mentális egészségére fókuszáló AI-kutatások is. Ezek a mentális fejlődést vizsgálják és a kortársak adataival hasonlítják össze az eredményeket. A kapott adatokból felvázolnak egy fejlődési pályát és a lehetséges mentális zavarok, betegségek kialakulásának esélyeit. De arra is lehetséges választ tud adni az MI, hogy szükséges-e valamilyen idegsebészeti beavatkozás, ha az epilepszia tünetei jelentkeznek. Gyakorlatilag ugyanolyan komparatív vizsgálatot végez a mesterséges intelligencia, mint amikor a háziorvos egybeveti a növekedést és a testsúly gyarapodást más gyerekek adataival. Ugyanakkor, mint minden algoritmusokra épülő adatbázis, ez is csak akkor működik jól, ha minél nagyobb, szélesebb és diverz mintából képes dolgozni az MI. A Cincinnatiban található gyermekkórházban több, mint egy millió páciens rekordja áll rendelkezésre, akik az adatfelvétel kezdete óta több, mint kilencmillió alkalommal látogatták meg az egészségügyi intézményt.

Határok felállítása

A gyerekeknek szánt programok mindegyike fog valamilyen algoritmust vagy mesterséges intelligenciát használni előbb vagy utóbb. Ezért szükséges minél előbb megértetni velük, hogy ezek a rendszerek hogyan működnek, így ők is megismerhetik ezek előnyeit és hátrányait. Például, hogy nem helyettesíthetik a chatbotok a valódi barátokat, a keresőmotorok a könyvtárakat, a személyi asszisztensek pedig nem olyanok, mint a szülők, csak lazább és engedékenyebb változatban. Lehet, hogy nagyon jól mintázzák az emberi viselkedést ezek a programok, de sokszor megbízhatatlanok, rossz információt adnak, helytelen tartalmat jeleníthetnek meg és elősegíthetik, hogy a gyerekek is előítéletesek legyenek másokkal szemben. A virtuális asszisztensek, chatbotok és oktatóprogramok használata a szülőknek és gyerekeiknek is egy tanulási folyamat. A nevelőknek az a szerepe, hogy elmagyarázzák miért azt a választ adta az MI, amit. Ugyanolyan fontos a rossz és jó válaszok kielemzése. Ebben segít már a RAISE nevű MIT kezdeményezés, ami érthetően magyaráz el etikai kérdéseket a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az internet elterjedésével sajnos nem sikerült időben mindenkit felkészíteni annak használatára, azonban az MI esetében még van erre idő és lehetőség, hogy mindenki megismerje annak hatékony és kártékony oldalát. Hiszen ahogyan nekünk is megváltoztatták az algoritmusok az életünket, úgy gyerekeink jövőjét és lehetőségeit is befolyásolni fogják.

Szitás Péter

Forrásjegyzék

Christina Caron: The A.I. Chatbots Have Arrived. Time to Talk to Your Kids. The New York Times. 2023.03.22.

Hannah Devlin: Children more candid about mental health when talking to robot, study finds. The Guardian. 20222.09.01.

Karen Hao: Why kids need special protection from AI’s influence. MIT Technology Review. 2020.09.17.

Nature Research Custom Media, Cincinnati Children’s Hospital Medical Center: Scientists, supercomputers and AI seek to decode childhood mental health. Nature.

Susan Linn: How AI-Powered Tech Can Harm Children. Time. 2022.10.21.

A járványügyi korlátozások hatása a fiatalok mentális állapotára

A mentális betegségek népszerűsége a közösségi médiában

Az internet nem felejt és ez rossz a fiataloknak

Kiberpszichológia 1: hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a pszichológia tudományát?

Válogatás korábbi hasonló írásainkból

Vírusnemzedék, karantinik?

2023. október 13.