Kiberpszichológia 1: hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a pszichológia tudományát?

Az elmúlt évet jellemző technológiai boom következtében szinte nincs olyan terület, munkafolyamat, amire ne lenne hatással a mesterséges intelligencia. A monoton munkáktól a kreatív folyamatokig mindenhol megjelent valamilyen algoritmus. A termelő és alkotó segédprogramokon túl az orvostudományban, a biológiai gyógyításban egyre inkább elfogadottabbá válik valamilyen prediktív/elemző program használata. Ezekután nem meglepő, hogy a mentális egészségmegőrzésben, -gyógyításban is egyre szélesebb körben válik elfogadottá az MI használata. Ugyanakkor, az algoritmusok használata számos negatív hatással bír pszichénkre, a gyermekek fejlődésére, illetve világunk észlelésére. A generatív intelligencia megváltoztatja a valóságról alkotott fogalmainkat, manipulálja érzékszerveinket. Ebben a sorozatban a mesterséges intelligencia és a pszichológia kapcsolatát, valamint az algoritmusok által gerjesztett mentális kihívásokat vesszük górcső alá.

Virtuális segítőtárs

Az évtized minden bizonnyal a növekvő szorongások időszaka lesz. A klíma-, járvány-, valamint a digitális szorongás számos mentális betegség katalizátorává válik, de már önmagukban is olyan magatartásformákat idézhetnek elő, amelyek megbontják az egészséges elme állapotát. Sajnálatos tény, hogy még a fejlett országokban is elenyésző a mentális betegségek kezelése és a társadalmi többség nem tartja elfogadhatónak, ha valaki pszichológushoz jár. Ezt a gátat lehet leküzdeni a virtuális asszisztensek, terapeuták közreműködésével. A chatbotok előzményében már találkozhattunk olyanokkal, melyek az elhunyt szeretteinket jelenítik meg virtuálisan (HereAfter AI, Augmented Eternity). A megfelelő személyi paraméterek beállítása és pár kérdés megválaszolása után szinte tökéletesen megegyező digitális személyt kapunk vissza. Ahogyan ezek a programok segíthetnek enyhíteni a gyászon, úgy a virtuális pszichológusok is egy gyorsabban és könnyebben elérhető megküzdési utat kínálnak fel. Jelenleg több, mint 10.000 mentális egészséggel kapcsolatos applikáció érhető el, az edukációtól kezdve az hangulatfigyelésen és az önértékelésen át a terápiákig és a közösségi támogatásig. Az ilyen programok és egy pszichológus AI előnye, hogy mindenkit ugyanúgy tudnak kezelni és az páciensekben sincs előítélet a digitális kezelőorvossal szemben, illetve nem tartanak attól, hogy a programok kiadják az ő titkaikat másoknak. Számos példát lehet már találni sikeres terápia-programokra. Ilyen a Woebot, amely a felhasználó személyiségéhez alkalmazkodva végez terápiás beszélgetést; a Tess chatbothoz pánikrohamok esetén fordulhatnak. Szakmai sztenderdek szerint a leginkább elfogadott a Wysa chatbot, amely nem generatív intelligencia alapú, viszont valódi pszichológusok interakcióit alkalmazza és önmagában, de a terápia részeként is használható – előbbi esetében a szorongás és pánikrohamok, a krónikus fájdalmak enyhítésére ajánlják.

Gépi jóslás

Az AI használható az adminisztratív feladatok ellátásában is, csakúgy, mint a hétköznapok során. A mesterséges intelligencia feljegyzéseket készíthet és olyan mintázatokat fedezhet fel a páciens viselkedésében, amelyeket nem biztos, hogy a terápia során egyből felismer az orvos. Az MI a kórtörténet és az attitűdelemzés során képes lehet jelezni a szakember számára, ha a beteg valamilyen fatális cselekedetre készül, így az öngyilkosságot is. A Vanderbilt University Medical Centerben a klinikai adatok alapján már 80 százalékos pontossággal meg tudta jósolni az algoritmus, hogy valaki a közeljövőben véget akar-e vetni az életének. Mindezekhez viszont az összes rendelkezésre álló szenzitív adatra szükség van. Nemcsak a kórtörténetekre, vagy, hogy milyen gyógyszeres kezelés alatt állt már korábban a beteg, hanem a közösségi oldalak, illetve megfigyelőrendszerek, helyadatok forrásait is felhasználják annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia átfogó eredményt tudjon adni. Az Alan Turin Intézetben ezzel szemben azt vizsgálják, hogy széleskörű adatelemzéssel hogyan lehet kiszűrni azokat az embereket, akiknél korábban nem jelentkeztek semmilyen mentális betegség jelei. Az algoritmusok segítségével a passzív, illetve távoli megfigyelés is lehetséges. A páciens online tevékenységét követik figyelemmel és az így kirajzolódó mintázatok alapján (keresési előzmények, mennyi időt tölt bizonyos oldalakon, mennyi online interakciót folytat) szintén előre lehet jelezni, ha szuicid hajlamok jelentkeznek a betegnél. Mindezek mellett az MI lehetőséget nyújt egyéni kezelések kialakítására is. A tünetek és a terápia vagy gyógyszeres kezelésre adott reakciókat összevetik az agyról készült képalkotó eljárásokkal, kialakítva egy hatékonyabb eljárást.

Árnyoldalak

A mesterséges intelligenciára és algoritmusokra épülő egészségügyi termékek, szolgáltatások ugyanabba a problémába futnak, mint azok használata bármely más területen: a szürkezónás szabályozásba. Az alkalmazások rengeteg személyes adatot gyűjtenek és a laboratóriumi kísérletek is csak akkor hatásosak, ha hatalmas adatmennyiséghez jutnak hozzá. Az algoritmusok felépítése nem átlátható, használatuk gyakran nem egyértelmű, így egy MI szakértő is kellene hozzájuk a pszichológus jelenlétén kívül. Az adatok kereskedelme rendkívül jövedelmező az adatvezérelt gazdaságban, ez alól a legérzékenyebb egészségügyi adatok sem kivételek, sőt. A két legnagyobb mentális egészséggel kapcsolatos alkalmazást fejlesztő cég, a Betterhelp, valamint a Talkspace ellen bírósági eljárások indultak, amiért harmadik félnek adták tovább a felhasználóik adatait. A megbízhatóság más szempontból is megkérdőjeleződik az MI szerepéről a pszichológiában. A generatív intelligencia ugyanis nem szakember és nem képes megfelelő válaszokat adni mentális/egészségügyi problémákra. Vannak olyan betegek, akik a ChatGPT-t használták személyes terapeutának valódi szakember helyett. Ezt a lehetőséget kihasználva adott tanácsokat több, mint 4000 embernek a KoKo nevű mentális egészségmegőrzésre szakosodott nonprofit szervezet is. Az eredmény több öngyilkosság lett, annak ellenére, hogy a platform figyelmeztet, hogy semmilyen kezelésre nem ajánlják a használatát. A szakértők az iparági regulációnak a megoldását abban látják, ha több intézmény egységesen tud kialakítani egy szabályrendszert. A pszichológusképzés átalakítása is kívánatos lesz a jövőben, ha a mesterséges intelligenciát széleskörben alkalmazni akarják a betegellátásban. Az MI nagy valószínűséggel nem fogja felváltani az emberi jelenlétet az egészségügyben, viszont annak megfelelő használatával effektívebb lehet a pszichológia tudománya.