Jövőidő
A már jelen lévő jövő perspektíváit járjuk körül különös tekintettel a digitális nemzedék életvilágának kérdéseire.
Egyetlen olyan anyag található a Föld minden részén, a levegőtől kezdve, az óceánokon át, az élő szervetekig, ami mindenben megtalálható. Ez a plasztik, vagyis hétköznapi gyűjtőnevén a műanyag. 2050-re az óceánokban lévő műanyag összsúlya meghaladja a halállományok tömegét. Az összes keletkezett műanyag hulladéknak alig 10 százaléka kerül újra felhasználásra, köszönhetően a rossz hulladékmenedzsmentnek.
A történelmi ismereteinkből tudjuk, hogy egyik civilizáció sem tartott az idők végezetéig. Az összeomlás-kutatók úgy látják, hogy ez az utolsó évtized, amikor az események láncolata még nem éri el a kritikus végkifejletet és talán van esélyünk arra, hogy legalább lelassítsuk a folyamatokat.
Az ENSZ felmérése szerint 2030-ra 40 százalékkal fogja meghaladni a vízkereslet a kínálatot. A vízigény nagyobb részét, 70 százalékát a mezőgazdaság adja, egyrészt a hatalmas élelmiszer iránti kereslet miatt, másrészt a korszerűtlen öntözési technikák és a rosszul kihasznált természeti adottságok következtében.
Míg korábban a tinédzserek körében az internetes megfélemlítés célpontjává vált az, aki mentális vagy lelki problémáját a világhálón keresztül osztotta meg, addig a Z generáció már egy támogatandó, sőt, nem ritkán menő dologként tekint erre.
Igényel-e orvosi beavatkozást, ha például valaki a berlini falba, vagy az Eiffel-toronyba szerelmes? A nyugati társadalmakban jellemzőbb a tárgyak iránti vonzódás, míg a Távol-Keleten a fiktív karakterek irányában érzett szerelem a gyakoribb.
A gondolat, hogy meghaladjuk létezésünk határait, hogy lázadjunk a természet rendje ellen, ősidők óta jelen van a kultúrtörténetben, de ma közelebb állunk a megvalósulásához, mint valaha. Mielőtt azonban érdemi lépések történnének érdemes átgondolni a lehetséges társadalmi következményeket.
A transzhumanizmus etikai, morális és vallási kérdésekben is az emberi kultúra, a létezés határait feszegeti. Joggal vethetjük fel a kérdést: ki dönti el, hogy az ember eljátszhatja-e a teremtő szerepét?
Sajnos a demográfiai ablak által nyitott gazdasági előnyök csak átmeneti jellegűek, amit szükségszerűen követ a társadalom végzetes elöregedése. Ez jellemzi Európa helyzetét, ahol a demográfiai ablak 1950-ben nyílt meg, de 2000-ben zárult.
Az Y generáció volt az első, akiknél a társadalmi, gazdasági és technológiai változások olyan mértékben és olyan gyorsasággal zajlottak, hogy következtében a spirituális, mentális és fizikai fáradtság egyszerre jelent meg náluk.
